Palotay Gertrúd: Palóc olajütő
A Palócságban olajat tökmagból vagy kendermagból „sotúlnak”. A tökmagot a kemence tetején héjában megszárítják, azután famozsárban megtörik. Egy-egy háznál oly nagy mennyiségű tökmag gyűlik össze, hogy 6-8 mozsarat kölcsönkérnek s ennyiben törnek egyszerre. Az így kapott tökmaglisztet az asszonyok a „sotú”-ba viszik (azaz az olajfűtőhöz), itt egy teknőben vízzel „meghántják”, kézzel „összegomolygatják”, majd „szétdörzsölik”. Ez a pép a „töklángja”, melyet „rézkatlanba” (vörösréz bográcsba) öntenek s ezt ráhelyezik a külön e célra készült „pörzsölőkemencé”-re. Ez a köralakú, elül tüzelőnyílással ellátott, kb. félméter magas sárfal, melyből a füst hátul kürtőn távozik. Felül nyitott, s erre a nyílásra illesztik a „katlan”-t. Alatta tüzet raknak s a sotú tulajdonosa pirítja, folyton kavargatva a pépet. Ez nagy figyelmet és hozzáértést igénylő művelet, főleg annak megítélése miatt, hogy mikor pirult meg eléggé a pép. Ha megpirult, még forrón vászonzacskóba öntik és belehelyezik a sotú préselőüregébe. Alája azonban előbb két kötéldarabot helyeznek, keresztben, s négy kinyúló végénél fogva húzzák majd ki réselés után a zacskót.