Kisfaludy Károly: Az én babám…

Az én babám durcás leány,
A legénynek csak fittyet hány;
Be haragszik, ha azt mondom:
Addsza csókot, szép galambom!

Igaz! sánta! de az hagyján!
Csak cipó ne volna hátán!
Még azt is eltűrném benne,
Csak fél szemre vak ne lenne.

Otthon ülő, serény, dolgos,
Nappal nyugszik, este álmos,
Gombócot főz mint az öklöm,
Ettem egyet, most is nyögöm.

Bárki mit mond, én elveszem,
Hív, lesz hozzám, azt elhiszem;
Nem féltem a katonáktul,
Sem magátul a haláltul.