Londesz Elek: Borsos József festőművész

A múlt század első felének magyar festői között igen kiváló és igen népszerű volt Borsos József. Tehetségének megnyilatkozása gyermekkorába nyúlik vissza; már kilenc esztendős korában megjósolták az ismerősei, hogy valaha híres festő lesz belőle. Veszprémben, a hol 1821 december 20-án született, városszerte bámulták gyermekkori rajzait, a melyek között különösen a "Három grácia" keltett nagy feltűnést a rajz szabatossága miatt. Műterme a padláson volt, s alig várta, hogy hazakerüljön az iskolából és kedvére rajzolgasson a padlás ablaka alatt, szénnel és ceruzával.

    Tizenöt esztendős korában semmi módon sem lehetett rá venni, hogy iskoláit folytassa s majdan prókátor legyen belőle. Festő akart lenni minden áron, s addig mesterkedett, a míg apja meg nem engedte neki, hogy Bécsbe menjen a képzőművészeti akadémiára, mely akkor Európaszerte híres volt. Az akadémia igazgatója eleinte bizalmatlanul nézett a magyar fiúcskára, a ki még rajzot sem vitt magával mutatóba. Bizalmatlansága azonban hamarosan eloszlott, a mikor a fiúcska előhúzta zsebéből kezdetleges rajzeszközeit s ott előtte hirtelenében lerajzolta a "Milói Venus"-t s tanúságot tett ezzel a tehetségéről. Az igazgató, a ki nagy jövőt jósolt neki a művészpályán, nagy szeretettel kezdett ezután érdeklődni a sorsa iránt, sőt később annyira megkedvelte szorgalma és szerény modora miatt, hogy a maga házában rendezett be számára lakást és műtermet.

Portrait of József Borsos    Borsos József négy-öt esztendő multán mint művész került ki a bécsi festőiskolából s műveiről már akkor igen gyakran emlékeztek meg a bécsi és a budapesti újságok is. Képei néhány külföldi kiállításon, különösen a párisin, nagy feltünést keltettek s III. Napóleon figyelmét is magukra vonták. Családi hagyomány szerint III. Napóleon fényes igéretekkel Párisba akarta édesgetni Borsost udvari festőjéül. Borsos azonban nem akarta lekötni magát s továbbra is Bécsben maradt, a hol egyike volt a legkeresettebb arcképfestőknek. Időnként Budapestre is lerándult s itt is számos arcképet festett. Arcképei közül legnevezetesebb a herceg Eszterházy Pálé, a melyet most a budapesti Országos Képtárban őriznek s a melyről az esztétikusok valamennyien nagy dicsérettel emlékeznek meg. Időközben külföldi útra indult gróf Károlyi Györgygyel, a ki baráti szeretettel pártfogolta őt, s utazása alatt különösen az angolországi és a németországi képtárakban gyarapította nagy haszonnal az ismereteit.

    Húsz esztendeig lakott Bécsben, a hol igen népszerű ember volt s mint a férfiszépségnek valóságos tipusát, "der fesche Borsos"-nak nevezték őt mindenfelé. Az udvarnál is több megrendelést kapott s a többi közt "Kiváncsiság" című kedves zsánerképe is Schönbrunnba került. A szolferinói csata után őt bízta meg az uralkodó azzal, hogy a tábornokoknak emlékül adott szelencékre arcképét ráfesse miniatürben. Egy-egy ilyen miniatürért 300 forintot kapott tiszteletdíjul. Bécsi tartózkodása alatt az arcképeken kívül számos zsánerképet is festett; ezek között egyike a legkiválóbbaknak a "Bál után" című, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában őriznek.

    Bécsben való tartózkodásának utolsó éveiben nagy csapás érte Borsost; egy szerencsétlen tanács következtében a börzén akarta meggyarapítani művészetével szerzett szép vagyonát. De a vállalkozás balul ütött ki - s mindenét elvesztette. Minthogy időközben családot alapított, igazi művésztemperamentumával, igazi bohémkedélyével sem tudta most már eloszlatni lelkéből a gondokat. Nemesen érző szive és férfias karaktere volt s bálványozásig szeretett családjának mindenáron vissza akarta szerezni a jólétet. Bécsben, a hol folyton bántotta lelkét romlásának emlékezete, nem volt többé maradása, s 1861-ben Budapestre költözött és egyik barátja tanácsára fényképészeti műtermet nyitott a régi botanikus kertben. (1) Ez volt akkor a főváros legnagyobb fényképészeti műterme, a hol állandóan harminckét fényképész dolgozott az egész ország számára. Borsos most már elérte célját; vagyont szerzett ismét s visszaszerezte családjának a jólétet. Mikor a fényképészetet abbahagyta, nyugalmas öregségben élte le hátralevő napjait budai házában, s csak néha-néha festegetett a maga gyönyörűségére. 1885-ben halt meg rövid betegség után.

1.    Farkas Zsuzsa: Borsos József második élete, https://web.archive.org/web/20071015191955/http://fotomuveszet.elender.hu/9656/965613.html
Forrás: Londesz Elek: Borsos József [A Magyar festőművészet Albuma - A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás.], Hornyánszky V. Császári és Királyi Udvari Könyvnyomdája.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf