Oláh Gábor: Üzenet

Álmaimnak álmait
Mind tehozzád küldöm,
Aki csillag egymagad
Jársz e puszta földön.
Hintse százezer virág
Szőnyegét elébed,
És fakasszon új csodát
Minden gyönge lépted.

Álmodozva lelkemet
Én reád bocsátom,
És nevedre eltemet
Édes, édes álom.
Szép arany híd összeköt
Angyalom, tevéled,
Rajta őrséget cserél:
Élet, álom, élet.

Majd ha kinn az almafák
Mind virágba hullnak,
Majd ha fenn a rózsaszín
Felhők éjbe múlnak:
Halkan, mint az esti szél,
Elsóhajtok hozzád,
Csókolom szerelmesen
Gyönge, hamvas orcád.

Akkor minden száraz ág
Új virágzást játszik,
Akkor minden fájdalom
Szent örömnek látszik.
Fenn a kéklő boltozat
Reszket csillagával;
S mint az üdvösségemet:
Úgy karollak által.