Benedek Elek: Leánykő

Lehet annak bizony ezer esztendeje is, ha nem több, hogy Tokaj közelében egy hatalmas, gazdag úr lakott. Annyi vára és annyi uradalma volt, hogy maga sem tudta a számát. Hanem a legszebb vára mégis Tokaj mellett volt. Arany volt az alapja, gyémánt a fala, ezüst a födele.
    Ennek a hatalmas úrnak csak egyetlen leánya volt, aki olyan szép volt, mint az égen a csillag, de a szíve keményebb volt a kőnél. A szegény ember nyomorúságán meg nem indult, s ha kéregető jött a palotába, azt kikergettette a cselédeivel.
    Történt egyszer, hogy nagy vigasságra készülődtek a tokaji palotában. Az ország minden részéből jöttek a vendégek, aranyos, bársonyos hintókon. A szívtelen leány a legszebb ruháját vette magára, ami ragyogott, csillogott a sok aranytól, gyémánttól.
    De mielőtt a vendégek közé ment volna, még egyszer látni akarta magát a tükörben. Hanem a tükör magasan volt ám felakasztva. Így nem nézhette meg magát körülményen. Körülnézett hát, hogy mit találjon, mire álljon fel. Valamelyik inas a sarokban felejtett három nagy kenyeret a nagy sürgés forgolódásban. Mit gondolt, mit nem a kisasszony, s a három kenyeret a tükör elé vitte, egymásra tette s arra állott fel, hogy jól lássa magát.
    Amint gyönyörködött a szépségében, megnyílt az ajtó és egy koldusasszony lépett be azon.
    - Adj egy falás kenyeret, az Isten nevében, – könyörgött a koldus.
    Visszafordult a leány s haragosan így kiáltott:
    - Takarodj innen hitvány koldus! Hogy mersz háborgatni, mikor én vígasságra készülődök?
    - Csak egy falás kenyeret, – könyörgött a koldus – ma még nem ettem.
    - Kitakarodj! Nincs kenyér!
    - Hát ha nincs, – mondta a koldus, – válj kővé és váljon kővé az is, ami alattad van!
    Azzal a koldus elment, a leány meg ott maradt a kenyérrel együtt kővé válva. Sokáig várták a vendégek, de aztán, hogy nem jött, bementek a szobájába. Ott állt a leány, de kővé volt válva tetőtől talpig, de kővé váltak a kenyerek is.
    A vendégek szétriadtak. A gazdag földesúr is otthagyta a tokaji várat, nem mert ott lakni többé.
    Lassankint aztán elpusztult a fényes vár is, csak a leánykő maradt meg belőle. Az idő vasfoga azonban azt is kikezdte és ma már jóformán csak a hely van meg.
    De a tokajiak még mindig emlegetik a leánykő történetét.