Reviczky Gyula: A szúnyog, Szeretlek-é?

Reviczky Gyula:

A szúnyog

Zi-zi, zü-zü! Zörög-zireg
Egy kis szúnyog-csipet.
Vért szívni, szúrni szállt ide.
Nem értem a kis mérgesét,
No, mert szúnyogbeszéd
Nem hallik messzire.

Zi-zi! zü-zü! Rám szálla, ni!
Hogy vérem' szívja ki.
Morzsoljam össze?... Nem teszem.
Szúnyog-csípés nem fájdalom,
Ha nem babrálgatom.
Lakjék jól, engedem.

Zi-zi! zü-zü! Szemem előtt
Száll, egyre vakmerőbb,
S zizije hátha káröröm?
No mit tegyek?... No mit tegyek?...
Azt, hogy szivart veszek
S szépen kifüstölöm.             

Reviczky Gyula:

Szeretlek-é?

Szeretlek-é? Mit kérdezed!
Hisz lángoló érzésemet
Szememből is kinézheted…

Képed szívembe ringatom,
De üdvöm, édes angyalom,
Ki nem, ki nem dalolhatom.

Oh, mert lezártad ajkamat
S dal rajta most csak egy fakad:
Csókot ha csókkal visszaad.