A fakard

– Baranyai népmonda –

Egyszer Mátyás király álruhát vett magára, és körüljárta a tábort. Kíváncsi volt, hogyan bánnak a tiszt urak a legénységgel.

    Látja, hogy egy legény nagyon szomorkodik ott a többi között. Odament, megkérdezte, hogy mi a baja.

    A legény azt mondta, hogy ő a sorsát nem akarja tudatni senkivel, mert az ő sorsa nagyon titkos, az ő bánatos sorsa.

    Akkor aztán Mátyás király összecsapott vele, hordatta a bort, lekezdtek poharazni.

    Már a legénynek a zsebe kiürült, előbb, mint Mátyás királyé. De közben elmesélte a sorsát, hogy mi a bánata, miért bánkódik annyira. Az ő legkedvesebb barátja halálra van ítélve, mert a följebbvalójának ellenszegült, másnap lesz a kivégzése, azért búsul.

    Akkor Mátyás király annál bővebben hordatta a bort, de a legénynek nem volt már pénze, mégse akarta magát hagyni. Van neki egy fakardja, az igazit itt szokta hagyni zálogba, a fakardot teszi helyébe, amíg le nem fizetheti az adósságát.

    Másnap reggel, amikor a kivégzésnek meg kellett történni, hát nincs hóhér, aki a legényt kivégezze.

    Mátyás király megsarkantyúzta a lovát, mert nevetnie kellett azon, hogy nincs hóhér. Azután visszament, és azt a legényt nevezte ki hóhérnak, akivel ivott. Azután megint elvágtatott, de meghagyta, hogy mire megjön, a kivégzés megtörténjen.

    Egy kis idő múlva Mátyás megint visszatért, és látta, hogy még mindig nem történt semmi. Akkor azt mondta, hogy ismét ellovagol, de visszatér, s ha addig sem történik semmi, akkor annak a fejét veszi, akit kinevezett hóhérnak.

    Erre előállt a legény, odaállt a barátja fölé, és azt mondta:

Mivel az emberi szívben nincs kegyelem,
Tehozzád fordulok, én édes istenem!
Ne legyek hóhérja az én barátomnak,
Változtasd át vasát fává a kardomnak!

    Azzal kirántotta kardját – hát csakugyan fa. Mindannyian elcsodálkoztak, hogy csakugyan fa a kard.

    Szaladtak Mátyás királyhoz, aki már nagyon nevetett, mert tudta, hogy a kard fává fog változni.

    Mátyás király odahívatta a legényt, a hóhért, és azt mondta:

    - Menj, fiam, váltsd ki a kardodat. Máskor, ha van pénzed, igyál, ha nincs pénzed, ne igyál, mert fakardos vitézt nem használhatok.

    A másiknak meg azt mondta:

    - Te is mehetsz szabadon, de máskor ne szegülj ellen a följebbvalódnak!