Csanády György: Székely

Gőgös, zömök szó. Pásztorfurulyán
Rikoltó, kurta, cifra és kemény.
Gyér, őszi fű így zizeg a tetőn,
Halottas éjjel így köhent a vén.

Végzetes éjből így szisszen a nyíl,
Ököl így döng a kocsma asztalán,
Leánytesten hasad meg így a gyolcs,
Tölgy így sikolt az ekeseb nyomán.

Nép álmodik így rég elmúlt világról,
Az Isten így sír, ha e tájra néz,
Egyetlen szó: a ballada maga,
Hóbortos, füttyös, véres, bús, merész.

                          1939