Vöröss József: December

A dombtetőn őrként fenyőfák állnak,
Vastag hóréteg hullt a gallyra fent.
A völgy fehér ölén pihen a csend.
Zúgó szelek itt fuvalomra válnak.

Űzött vadát vadász ma nem kereste.
Forrás előtt az őz is bátran áll.
Ma messze elfut innen a Halál:
Reánk borul a szent karácsonyeste.

És én ma mégis elcsüggedve hallom
Az angyalok békítő énekét.
Értem remeg a gyertyaláng a gallyon.

Szemed merengve néz a végtelenbe.
Most bűnhődöm eljátszott évekért:
Két kék szemed nem néz könnyes szemembe…

1924