Szegény Ilus

Magyar népköltés

Sír a szegény Ilus, tüske ment lábába,
Nem mehet vigadni víg lányok sorába.
Maradt volna otthon, most nem keseregne,
Barna kenyeréhez könnyet nem keverne,
Felesége lenne jó dolgú legénynek,
Szűz pártája helyett főkötőt tennének.
De most az is búsul, ő is sír hiába:
Vendég katonának minek jár nyomába.
Minek örült korán tarka keszkenőnek,
Hitegető szónak, cifra esküvésnek!
Verje meg az Isten mind a két világon,
Miatta fonnyad el szép fiatalságom!