báró Orczy Lőrinc: Szerelem és bor

    Tudod-e jó pajtás! miben áll boldogság?
Vagy hol találtatik a kedves mulatság?
Nincs a cifra várban, nincs a nagyságoknál,
Sok cselédű, pompás főméltóságoknál.

    Ott nincs, hanem vagyon hol kicsiny zörgéssel
Élnek az emberek egy szeretett széppel.
Mi kell ehhez egyéb, ha nem egy jó barát,
Ki víg kedvvel reám köszönje poharát.

    Hát ha hunyorított szemtül távol esvén,
Cicáma oldalom mellé leültetvén,
Mézesmáli mustot tölt mázos kupában:
Nemde boldog vagyok, mint császár Kínában!
Esküszöm az égre, babuskám! szeretlek,
És mérd meg szívemet, hív leszek, míg élek.

    Bár messék el Párkák életem fonalát,
Addsza kacsót, íme tartsuk a parolát.
Nem akarom, éltem hosszúra terjedjen.
Mit használ, hogy hajam ősszel keveredjen.

    Szerelem s jó barát nélkül az öregség
Unalmas, szomorú, keseredett vénség;
E kettő érdemli úgy-e az életet?
Adjál, pajtás, adjál igaz feleletet!