Turcsányi Elek: Emlékszik
Gyermek volt még, hát megbocsátom,
S én még bohóbb gyermek valék;
Nem tudtuk akkor, mit cselekszünk...
Emlékszik, édes, arra még?
Egy kedves nyári délutánon,
Megunva a meleg szobát,
Az árnyas, hűvös kertbe mentünk...
Emlékszik, édes? Mondja hát!
S amint víg kedvvel kergetőztünk,
S amint én kergettem magát:
Egy fordulónál átöleltem ...
Emlékszik, édes? Mondja hát!
S amint karommal átöleltem,
Váltamra hajtá szép fejét,
Keblét a keblemhez szorítám...
Emlékszik, édes, arra még?
Emlékszik, hogy csókoltam ajkát?...
Emlékszik? Gyorsan vert szive.
Emlékszik, csók zenéje közben
Mit esküdött? Emlékszik-e?
Hogy minden csókja majd enyém lesz!..
Hogy engem nem felejt soha!...
De megbocsátom!... Régi eskü...
Bevonta az idők moha…