Olosz Lajos: Futórózsák alatt
Forrnak sötéten a lelkek:
forró, kegyetlen katlanok
s ha félrebillen egy-egy vészes üst,
lángpatak ömlik újra a földön át.
A káinlelkek várják a tüzet és a vért
és himbálják a sötét üstöket,
az Ábelek báva csecsemők,
dajkadallal áltatják lelküket.
A katlanok alatt lobog a láng
és vak, eszelős tánc és részeg lárma.
„Lasciate ogni speranza!”
Holnap ítélet lesz, de lehet, hogy már ma.
Kinn a kertben labdázik a fiam
szőke hajjal és égszínkék szemekkel
és a láthatár széléről néger gyilkos
reánkrivall: fel a kezekkel!
Szelíd júniusi alkonyon
ezernyi futórózsa rózsaszín.
Görnyedek alattuk és az arcom, a lelkem
reménytelenül sötét,
halálos hamuszín