Rosty Kálmán költő, jezsuita szerzetestanár

rosty kálmán    Az 1848-49. szabadságharcban sok egyházi személy és sok irodalmár is buzgólkodott a haza védelmében. Többük életrajza és művei is szerepelnek a Szózat havilap Emlékezet rovatában, mint Pados János badacsonytördemici plébános, http://www.szozat.org/index.php/emlekezet/tartalommutato/8332-pados-janos .

Nem kevésbé érdekes a jezsuita papköltő és tanár Rosty Kálmán életútja sem, aki 1832. július –én született a Gömör vármegyei Rozsnyón, protestáns szülőktől. Édesatyja jogász- táblabíró, földbirtokos és megyei főpénztárnok volt, édesanyja Marikovszky György megyei főorvosnak, az ismert természettudósnak a leánya. (A Rosty, eredetileg Rosthy-család is, meg a Marikovszky-család is, Rozsnyó törzsökös polgárai közé tartoztak. Marikovszky György ⃰1777—†1832-ig élt. Halálának 100 éves évfordulója egybeesik Rosty Kálmán születésének százados évfordulójával. Első volt Gömörben, aki a himlőoltást életbe léptette. Számos értekezést írt hazai és külföldi tudományos folyóiratokba.

A Marikovszky-családnak jellemző vonása volt a rajongó tudományszeretet, világlátottság s a nagy nyelvismeret. Írói rátermettségét P. Rosty is anyai őseitől a Marikovszky-családtól örökölhette.) A leírások szerint „mereven egyenes, alacsony, de izmos termete, magas homlokával, örökké mosolygó szemével, mély, akaratos állával magára vonta a tekintetet. Gépiesen szapora volt a járása. Szemét fölszegte, mintha mindig fölfelé nézett volna, miközben még idősebb korára is valami ábrándos varázs ült az arcán. A csapongó fantázia, a költő tekintete volt az övé, azé a költőé, aki Isten szolgálatával volt eljegyezve, meglátta ugyan itt lent is a szépségeket, de azokat nem önmagukért szemlélte. Tudott gyermekien örülni, nyájasan, becézgetően csevegni, de hirtelen átmenettel elkomolyult, megünnepélyesedett, magasabb vágyak ragadták el. Külső merevsége az elvek keménysége volt. S a külső kötöttség alig engedett föl, mikor belül érzékeny lelke forró hullámokat vetett dalaiban, ahol valami mély és forró tűzben égett. Bariton hangja tömören, ércesen, erőteljesen szólt. Kiejtése tagolt, világos, tiszta volt. Szavának dallamosságát és hangjának szárnyalását maga is élvezte.”
Rosty alkotói ereje nem a hétköznapok lírájában keresendő, ő a Regnum Marianum szerelmese http://www.szozat.org/index.php/emlekezet/tartalommutato/9064-balint-sandor-a-napbaoltozott-asszony . Egész költészete a magyar Mária-kultusz kivirágzása. Lantja sokszor énekelte a rend másik dicsőségét is, a Jézus Szíve kultuszt, de igazi témaköre a Mária-tisztelet. Ebben élte ki magyarságát, jezsuitaságát, nevelő erejét. Megírja a magyar szentek legendáit, mert a magyar szentek az Ő magyar vallásosságának voltak csodált képviselői.

Ki még a léttavasz virányán
Bimbó gyanánt mosolyg, feselni kezd,
Kinek szemén örömszivárvány
S ajkán a menny harmatja rezg:
Im a szivednek legszebb illatárja!
Hát kis húgom, buzdulj, hevülj imára.

Az édes otthon rejtett árnyán
Nőttél fel eddig : szende ibolya,
S ártatlan élvek szűzi szárnyán
Szállt rád vidor kedv játszi mosolya:
Szerény ibolyka kelyhét égre tárja,
Hát kis húgom, te is hevülj imára.

Malaszt a nap az ifjú szívén,
Csillagfüzért ez hint derült egén,
Fényét, ki nem követte híven,
Hervadt a bimbó, kóró lett szegény!
Hogy áldva lengjen rád e n a p sugára,
Oh kis húgom, gyakran hevülj imára!

/R… Margit húgom imakönyvébe- részlet/

S, hogy otthon Rozsnyón magyar-szabadságszerető szellem uralkodott, azt bizonyítja, hogy alig végezte be a rozsnyói evangélikus gimnáziumban a tanulmányait, mint 16 éves ifjú paptanáraival, a hősi halált szenvedett Hoky Istvánnal és Pongrácz Györggyel a szabadságharcosok sorába állott, mint honvédtüzér, és a gömöri önkéntes tüzércsapatban csakhamar tűzmesterré lett. Majd 1849 nyarán a gömöri önkéntes honvédzászlóaljhoz csatlakozott és részt vett a dernői csatában az oroszok ellen. Világosi fegyverletétel után folytatta megszakított tanulmányait, de már a rozsnyói katolikus líceumban. Az ottani légkör hatására Rosty egyre közelebb került a katolikus egyház tanaihoz, majd leérettségizve,1850-ben Eperjesen volt már jogásztanonc (hol feltűnt „Vörös barát” esszével), itt csak egy iskolai évben végzett jogi tanulmányokat. Majd a pesti egyetemen folytatta, párhuzamosan Danielik János egri kanonok irányítása mellett lelke ekkor átirányította ősei hitéről, később közelről megismerve a Jézus-társaságot ízig-vérig magyar jezsuita lett. Mint dicső rendjének annyi híres tagját, őt is messziről hívta bizalmas testőrségébe az Úr Jézus Krisztus. Éppen abból a táborból, amely ellen szólt eredetileg a rendnek történelmi hivatása, a protestantizmus táborából, hisz mint már írtuk, Rosty Kálmán ifjú szerzetesjelölt neves evangelikus szülők sarja. Hogy onnan milyen messze, milyen küzdelmes, milyen lélekrázó volt az út az egyháznak, hogy úgy mondjam, legkatolikusabb rendjébe, annak csak a jó Isten a megmondhatója. Rosty Scitovszky prímásnak volt akkortájt a vendége Esztergomban, s a katolikus hitvallást karácsony napján akarta az ő kezébe letenni. Szigorúan protestáns édesanyja két rokon társaságában meglátogatta a fiát, hogy visszatartsa a lépéstől. Az anya elájult s Rostynak édesanyja testén átlépve kellett a nehéz döntést megtennie, amikor Szent István vértanú napján december 26-án tette le a hitvallást a prímási palotával összeépített jezsuita templomban. Az anyai szív ezt sohasem tudta megbocsátani, mert miközben első szentmiséjén jelen volt a bíboros hercegprímás és néhány öregebb rendtársa Pozsonyból és Nagyszombatból, meg több katolikus vallású rokona is, de szülei a prímás meghívását nem fogadták el. Még egy félévet töltött az esztergomi szemináriumban s aztán Nagyszombatban belépett a rendbe, ahová őt az Úr hívta. A konvertiták lelki megrendüléseit Pázmány Péter szerint az Úr békéjének édességével jutalmazza. S ez Rosty ajándéka maradt élete végéig, a krisztusi béke, az Úr barátainak jellemző bélyege. Szelíd és irgalmas volt, mint Krisztus. Egész lénye hirdette, hogy a bűnösnek még több oka van az egyházat szeretni, mert az egyháztól csak az távolodott el, aki a jót rossznak, az igazságot tévedésnek mondja. Ez a szelídség Rosty lelkeket megnyerő és megváltó erejének titka. Katolikusokat nevelt élete végéig, akiket a legszörnyűbb lelki és testi válságok közt sem hagyott el.

 Mit napsugár szült, s h ű szeretet növelt
Számomra, — Szőlő! bíbor, arany gerezd!
Hát végre itt rezg méz-nedűtől
Duzzadozó szemed, újjaim közt!?

Kis enyhe hajlék s lombkoszorús lugas,
— A szent barátság temploma — volt hazád;
Hol ültetőd, az agg Hitőrző
Árnyad alatt pihené ki harczit.

/Szüreti emlék-részlet/

Nagyszombatban töltötte a kétéves szerzetesi próbaidőt. A novícius évek után rendi elöljárósága Pozsonyba küldte a skolasztikus bölcseleti tanulmányok elvégzésére. Csak egy évet tölt itt és megszakítja tanulmányait, ugyanis ekkor nyílt meg a kalksburgi nevelőintézet, ahová elöljárói szakaszfelügyelőnek és magyar tanárnak nevezik ki. Ő lett az ének és nezeoktatás felügyelője is. Legkedvesebb tanítványa Apponyi Albert gróf, aki nagyon szerette kedves magyar tanárát. Apponyi szüleinek bizalmát is kiérdemelte Rosty a legteljesebb mértékben. Kérésükre Jézus-társasága akkori generálisa, Beckx, aki Rostyt már mint hitjelöltet ismerte, megengedte, hogy az ifjú Magister két nyáron át még vakációban is Albert mellett lehessen, mint nevelő. Apponyi Albert és Mentora, Magister Rosty a két vakációban együtt mentek a francia Trouville és a belga Blankenberg tengeri fürdőhelyekre. A kalksburgi évekből való Rosty első drámai munkája: Szent István (1857.) Kalksburgból visszatért Pozsonyba és két év alatt (1858—60.) befejezte megszakított skolasztikus bölcsészeti tanulmányait.

 Angyali bárka
– Románcz –

F u t v á n a szent család,
Széles folyamhoz ér,
Nincs csolnak, nincs naszád
S ah visszatérni fél. —

Megszánja ezt a kínt,
A szép Isten-gyerek,
Szemével egyet int:
S leszáll szeráf sereg.

Sugárzó szárnyakon,
Miket egygyé rakott
S a zsongó lágy habon
Készít toll-csolnakot.

Lapát a többi szárny.
Szellemvitorla reng,
S a komp mint föllegárny,
Szelíden átkereng.

Jézuska őrszeme
Volt sarkcsiilagzata,
S hogy bizton lengene,
Kormány : akarata!

S áll égi csolnakán,
Mint liliomkehely,
Mely Hebron oldalán
Jó illatot lehel.

S már ott mosolyg a part,
Kiköt a szent család;
S egek lakába tart
A szép szeráf-naszád:

* *
*
így őrzik angyalok,
Az egyház csolnakát,
S bár rengetik habok:
Eléri mennylakát

 Egy évig ezután Szatmári Szeminárium tanfelügyelője és a zárdai nevelő-intézet hitoktatója volt. Innét Pozsonyba helyezték jogakadémiai hitszónoknak majd 1865 őszén már Kalocsán volt, mint a magyar irodalmi tanár. Ez év őszén Kalocsán, a kiváló képzettségű P. Lipthay Mihály hirtelen halálával, a magyar irodalmi tanszék megüresedett. A megboldogult Páter helyének betöltésére P. Rostyt nevezik ki rendi elöljárói. Mint stefaneumi főfelügyelő, felsőbb osztályokban a magyar irodalom és a francia nyelv tanára, ifjúsági hitszónok, a művelt közönség és az ifjúság lelki atyja kezdi meg kalocsai működését és folytatja 1869-ig. Kalocsai működésének legpontosabb leírását évről-évre Dr. Tímár Kálmán adja Rosty Kálmán S. J. élete és műfordításai című irodalomtörténeti értekezésében. A továbbiakban ezen értekezés nyomán haladok és az 1905—1904, 1904—1905. évi Értesítők nyomán. 1869—70-ben P. Tóth Mikével együtt a harmadik próbaévét végzi St. Andrä-ban (Karintia) és 1870. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, teszi le ünnepélyes szerzetesi fogadalmát. 1870-ben visszakerül Kalocsára tanárnak és itt is marad haláláig. Az első három évben ismét konviktusi főfelügyelő, a gimnázium felsőbb osztályaiban tanítja a magyar nyelv és irodalmat, azonkívül tanít magyar történelmet, latin és francia nyelvet, továbbá görögpótló irodalmat. 1872-ben adják elő első nagyobb iskolai drámáját: „A jó szív diadalát“ két felvonásban. Ez a drámája igen népszerű lehetett, mert nagyon sok kéziratos példánya található meg a kollégium Rosty-hagyatékában. Majd rendfőnöke felszólította, hogy készüljön a tanárképesítőre. A magyar és latin nyelv és irodalomból állami tanári vizsgát tett 1874. július 19-én. Kalocsai tanári működése a magyar ifjúság hazafias nevelésében tűnt ki; egyházi szónoklataival, gyóntatásaival, mint a Stephaneumnak főfelügyelője.

»Választott, mint a nap!«
– Ének. én. VI. 9. –

Szép a napfény, ha a nagy ég boltja
Láng sugárin arany árba olvad;
De neki is van szeplője, foltja,
Színarannyal tűzhabja se’ folyhat.
— T e vagy az egy tiszta dicső napvilág,
Szűz Mária! szeplőtelen fényvirág

! Hej, ha főikéi az örök üdvhajnal,
S fátyolatlan nézzük ékes arczod:
E g y sugarad, szebb a tündér hajnál,
Elfeledtet minden földi harczot.
Ah löveld ránk m á r most e szép sugarat:
S a ki látja, a rút földön nem marad!

Nem marad itt! — hozzád röpül égbe
S látva benned gyönyörűség teljét:
Bájnapodtól elbűvölten égve,
Csillag gyanánt oda forrad melléd;
így leszünk majd ott körötted csillagok,
Kikre napod századokon át ragyog.

Majd 1875 őszén átveszi a kisebb Mária-kongregáció, majd 1880 őszén a nagyobb Mária-kongregáció vezetését s e tisztséget 1890-ig megtartja. El lehet képzelni, hogy az ihletett Mária-költő, mint kongregációi prézes, milyen lelkes Mária-tisztelő nemzedéket nevelt a kongregációk keretében! A Nagyasszony iránti bensőséges szeretet és hűséges ragaszkodás P. Rosly egyéniségének legjellemzőbb vonása megtérésétől utolsó leheletéig. Vezetése alatt a kongregáció csaknem minden évben ad ki emlékfüzeteket, amelyekben az apostoli buzgóságú prézes is, meg lelkes kongreganistái is saját szervezésű költeményekkel fejezik ki Szűz Mária, a legtökéletesebb jellemideál iránti nemes lelkesedésüket, meleg áhítatukat és törhetetlen hűségüket. A Kalocsai Néplap 1879 elején szerkesztősége jutalomban részesíti. A rongyszedő” című jeles szatíráját, 1880 elején pedig „Otthon a tanyán” (családi kép Rozsnyón) és „A legszebb zsákmány” című költeményeit. A Kalocsai Néplap történetében P. Tóth Mikén kívül a legfontosabb szerep P. Rostynak jut. Mindketten ott voltak a lap bölcsőjénél és nagyértékű dolgozataikkal, cikkeikkel ők adtak nívót a kalocsai közönség legrégibb és legkedveltebb lapjának. Itt s a Katolikus Hetilapban közzétett költeményei új oldalról mutatják be Rostyt.

Kis húgomhoz

Gyönge bimbó! ma születtél
Lágy leveles bölcsőn,
S rád nevet a nap,
hogy ékes Virulásra költsön.

Ha kivirulsz, te lészsz a kert
Legszebb rózsaszála,
Jaj de pár nap . .. s rád borul majd
Hervadás halála.

Kis húgom, te vagy e bimbó,
Szeretet fakaszta,
S nemsokára szép virággá
Költ az ég malasztja.

Huszad évre mátka, nő vagy,
Hervadsz negyven évvel. ..
Rövid tavasz s nyár után jő
A halálos éjjel.

De ha 1 e 1 k e d is virág volt
Isten h ü virága:
Úgy örök tavasz derül rád
Örök nap világa!!

Csak 1880 nyarán látogat el ismét Rozsnyóra édesanyja halála után. Két költeményben állít emléket elhalt szüleinek.

I.
Itt hű férj nyugoszik, s jó magzatok atyja,
S nő, anya, gyermek szív hinti reája könyét.
Ily könyharmat alatt virulón fog diszleni sírja:
Hála, keserv, részvét bimbaja kél ki porán.
Angyali kéz fon majd koszorút e méla virányról
S hű nefelejtske gyanánt dicskoronába fűzi.
Ah hisz égi dicset szeretet bűvöl isteni kéjjé,
S menny, szeretet nélkül: bősz pokol, átoközön.
Ily szeretet gyöngyét gyászunk mély tengere termé
S ily gyöngy, földi babár, mennyei főre való.
Vedd tőlünk e koszort. Kegyesünk! szent édened árnyán
S fénykoronádból hints árva fejünkre sugárt!
Majd e sugár könyesőnkre lövell szép békeszivárványt,
Hol vigasz, enyhe remény báj színe hint le derűt;
S majd ha reménysugarunk hozzád vezet égi mezőkre:
Ott anya, nő, magzat, véled örökre virul!

/Sírvirágok I. -részlet/

Egyéb családi versei is vannak; 1881 nyarán a Zala vármegyei nagykapornaki rendházban üdül. Ennek az üdülésnek emlékét szintén több költeménye őrzi, utána 1882. augusztus közepén a Szepességben is jár. Nagyboldogasszony ünnepén részt vesz a Mária-kegyhely és a bányászok búcsúján, mely alkalommal Leszniczky Mihály esperes-plébános vendége. A búcsút is, meg a szeretett vendéglátó esperest is költeményben örökíti meg. Ez utóbbit jóízű humora jellemzi. Első nevelői működésének színhelyén Kalksburgban1885 nyarán üdül; nyaralásának emlékére három költeményt szerez. 1884 elején P. Tóth Mike S. J. átveszi Kalocsán a Jézus Szíve Hírnöke (régebben Társulati Értesítő) vallásos folyóirat szerkesztését. P. Rosty állandó munkatársává szegődik. Már előbb is jelentek meg itt költeményei 1875-tól kezdve 1905-ig ez a folyóirat közli sűrű egymásutánban legszebb vallásos költeményeit. Írói jegyei a régebbi évfolyamokban: Kálmán, P. Kálmán, Kálmán S. J., K. S. J..........S. J.

A szegény öreg ács Erdőbe ment fáért
A munkát megtevé,
Kis pihenés ráfért.
A köves Cedronnak
Leül mohos partján,
Tarisznyát vesz elé
Szűk vacsorát tartván
Azután felsóhajt
Arcza redős sápadt,
Szomorút gondolhat!
Szeme könybe lábadt.
»Istenem, Jehovám!
Látom a Golgothát,
E kopasz sírhalmot
Minek is alkotád !?
Rajt a majd vad zsivaj
S a „f e s z i t s d m e g" dördül,
Róla majd szent Fiad
Piros vére gördül.

/A vérző fa- hitmonda, részlet/

A kalocsai kollégium negyedszázados jubileumára közreadja 1885-ben a kalocsai érsekekről szóló költeménysorozatát a következő címen: Emléklombok Jézus-társasága kalocsai érseki főgymnasiuma és Stephaneumának huszonötéves ünnepére. Kalocsa 1885. Ugyanebben az évben P. Tóth Mike megalapítja a Mária-kert c. folyóiratot. Rosty hűséges munkatársa lesz. 1885-től 1902-ig itt megjelent költeményeit néhány kivétellel kiadta Magyarok Nagyasszonya című gyűjteményében; 1886. és 1887 nyarán az innsbrucki rendház nyaralójában piheni ki az iskolai év fáradalmait. A tiroli időzés költészetére is termékenyítőleg hat, 1886-ban Sz. István király ünnepén ő az ünnepi szónok a nagyváradi székesegyházban. A beszéd nyomtatásban is megjelent: Szent István a honalapító címmel. Nagyvárad 1886. szept. 24-én a Mária-kongregáció keretében megszervezi a gimnázium Szépirodalmi-retorikai Körét. A Kör első alapszabályait is ő írta.

Mint virágos oltár áll a róna tája,
Bíboros teritőt hajnal ölt reája,
Zsönge áldozatként ég a nap fölötte,
Tavaszi sugár fon koszorút körötte,
S zeng a hűs lég, zeng a zöld rét:
„Ave, áve! Üdvözölt légy! "

Áve! Te vagy üdvünk hajnali sugára,
Melyre hosszú negyven század esdve vára;
Oh, derítsd szivem bus, puszta rónatáján
A hit őrvilágát, mely a bűn homályán
Hajnalul ég, baj között véd:
„Áve, áve! Üdvözölt légy! "

Fönt a nap ; aranyszint önt mezőre, sikra,
Fűn s virágon éltet költ ez égi szikra . . .
Kötözik a kévét, peng a kasza, sarló,
— Nyújt az aratónak pihenőt a tarló;
Veszi étkét, deli főltjét:
„Áve, áve! Üdvözölt légy! "

/Ave a rónán-részlet/

 Telnek az évek, 1892-ben a Szent László centenáriuma alkalmával Nagyvárad püspöke, Schlauch Lőrinc meghívja konferencia beszédek tartására. Ekkor jelenik meg versfüzete: „Emléklombok Szent László sírján” címmel. Majd 1900. szeptember 8-án, mint Császka György érsek gyóntató-atyja a hajósi kegyhelyen felajánlja az érsek adományozta aranyolvasót. A kegyhely több költeményre ihlette; 1905. április elején, a nagyhéten Pécsett tart lelkigyakorlatokat a központi papság számára. Csodálják latin ékesszólását; 1905. október 12—15-án országos ünnepség keretében ülik meg Kalocsán félszázados szerzetesi, írói és negyven éves tanári jubileumát. Régi tanítványai Rosty- ösztöndíjjal létesítettek. Ő maga szerzetesi jubileumán kiadja Mária-költeményeinek kétkötetes gyűjteményét: Magyarok Nagyasszonya címen. Kalocsa 1905. Ez év január 15-én rendje képviseletében részt vesz a kassai vértanúk boldoggá avatásának ünnepségén Rómában, innen január 9-én indult el Kalocsáról és 1905. február 6-án tért vissza. Nemsokára megbetegedett, orbáncot kapott és 1905. február 15-én megtért teremtőjéhez. Nagyhatású tanár volt, kiváló hitszónok, a vallásos és hazafias érzelmek gazdag szellemű táplálója. Hetvenhárom éves korában halt meg, február 17-én temették el nagy részvét mellett. A kalocsai temetőben a Jézus-társasága sírboltjában várja P. Rosty a viszontlátás örömeit és a boldog feltámadást. Erről a sírboltról Prohászka is megemlékezik a Soliloquiában (11. 76. old.): „A mi kedves magisztereink és pátereink porladoznak ott, akik sokaknak világítottak. Világító férfiak. Sokszor nem látszik a nyomuk, a munkájuk eredménye, de a tiszta, feddhetetlen élet s buzgóság beleszövődött a Ielkekbe s aztán 40—50 év múlva mint a meghatottság s bánat könnye rezeg a szemben. „Quorum memoria in benedictione est.“ a Jézus-társasága sírköve a hétfájdalmú Szent Szüzet ábrázolja ölében a keresztről levett Krisztussal. A sírkő felirata P. Rostytól ered:

„Hogyha eljő testhalálom,
Lábaidnál itt találom Szűz a békés porladást.
Szent Fiadnál hét keserved
Nyer nekem az égben enyhet
S majd dicső feltámadást.“

 

 Művei:
1. Júniushavi koszorúk a Jézus Isten szive tiszteletére. Kalocsa, 1877.
2. Pius-emlék szentséges atyánk félszázados püspök-ünnepére. Kalocsa,1877.
3. Bethlehemi királyfiú. Karácsonheti áhitat. Kalocsa, 1879.
4. Mária lantja. U. ott, 1879. 1885., 1887., 1888. Négy füzet.
5. Manresai kalászat a magyar róm. katholikus ifjúságnak szünidői emlékül ajánlva. 1882.
6. A szent ácsmester. A kalocsai nagyobb Mária-gyülekezet nevében kiadta szent József pártfogása ünnepén 1883. U. ott, 1883.
7. Emléklobok Kalocsa multjából. U. ott, 1885. (Költemények).
8. Jézus szentséges szivének virágos kertje hazánkban. Magyar szentek legendái. U. ott, 1889.
9. Mária költeményei IV. Kalocsa, 1889.
10. Haynald-Album. U. ott, 1889.
11. Magyar szentek legendái. Bpest, 1889.
12. Karácsonyi képeskönyv. U. ott, év n.
13. Kereszt és gyár. U. ott, év n.
14. Gonzaga szent Alajos háromszázados ünnepe Kalocsán. U. ott, 1891.
15. Márcziusi ibolyakoszorú sz. József tiszteletére. U. ott, 1891.
16. Május havi füzér. U. ott, 1891.
17. Mammon és kereszt. Költői beszély. Bpest, 1893.
18. Magyarok Nagyasszonya. Kalocsa, 1903.
19. P. Rosty Kálmán S. J. költeményei. U. ott, 1904.
Irodalmi színművek és akadémiák (21 darab).

 

Források: A Kalocsai Érseki Főgimnázium értesítő kiadványa 1931, Katholikus Hetilap, Magyar Sion különböző számai, MEK, Magyar Katolikus Lexikon.

Összeállította – cspb –

 

 

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf