Reményik Sándor: Nem lesz kit ütnöd

Én Úr vagyok és erős Isten
S megbüntetem az atyák vétkeit
Hetedíziglen fiaikban.

Lehetsz Úr s lehetsz erős Isten
És büntethetsz, ahogy akarsz,
De én vétkemért csupán engemet.

Egyedül állok szemközt Véled
Vétkeimmel Te bosszúálló –
Megszenvedek, és vége aztán.

Aztán széthullnak testem rostjai,
Elkeverednek a hegyekben –
Büntesd a sziklát, az nem érzi.

Aztán szétfolynak vérem csöppjei,
Elkeverednek a vizekben –
Vesszőzd a tengert, az nem érzi.

De emberszívet, érző, égőt
Zsákmányul neked nem dobok,
Hogy ostorozd hetedíziglen.

Ha van még nékünk számadásunk:
Itt vagyok: végső szem a láncban,
Őrült májusban józan száraz ág.

Üss Uram Isten amíg bírod –
Utánam nem lesz kit ütnöd tovább.