Reményik Sándor: A feltépett sínek

(Meghasonlott szívvel 5.)

I

Az egyik feltépi a síneket
És jönnek mások, s visszafektetik.
Úristen, melyiknek van igaza?
Melyik szereti hazáját, melyik?
Mert más a cél, de egy tán a haza.
Úristen, kinek van hát igaza?!

II

Jön, közeledik. Egyszer csak megáll,
Megáll a gondolat.
A megértéstől nem is messze már,
Megáll és nem halad,
Valahol feltépték a síneket.
Így nézem én most már a dolgokat,
Csak alig érintik a lelkemet
És a központig nem jut egy sem el.

Lelkem síneit ki szaggatta fel?!

1921. október 27.