Sértő Kálmán: A kubikos

Most gyalogolt Csongrádból fel,
Talicskáját tolta,
Sorompónál pesti vámőr
Vackát megmotozta.
Nem hozott ő szerszámjain,
Izmán kívül semmit,
Lógó bajusz, csillogós szem
Mutatja keservit…

Bogrács van a talicskában,
Főzne néha este,
Rotyogna a krumplileves,
Ha munkája lenne.
Talicskáját az autók
Között félve tolja,
Lesz-e, aki munkás karját
Pénzért felkarolja?…

Otthon hagyta feleségét,
A csongrádi tájat,
Virágfürtöket ígérő
Törpe akácfákat.
Árulni jött az erejét,
Izzasztó mozgását,
Most is fülében hallja a
Varjúk károgását…

„Kár, kár, ezerszer is kár itt,
Munkásnak születni,
Tósztot mondanak fejére, de
Nem becsüli senki.”
Talicska az ő keresztje,
A Golgotát járja,
Bűn nélkül szégyenli magát
A munka királya…

Virradat, 1939. február 27.