Sebesi Ernő: Eperjes

Hodinka Tivadarnak

Királyi kezek vaksin tapogatták
mostani helyén városom szűz testét,
szép nevét, mondják, okos papok adták,
az eper ízét ajkukon, hogy lesték.

Most gondolatban a Táborra kúszom,
itt Petőfivel szemezett a Tátra,
s a Multak szerpentinjén visszacsúszom,
mert régen nincs előre, nincs, csak hátra!

Nemegy álmomba haltam én itt szörnyet,
hogy Caraffa hóhérja fölém görnyedt,
de kuruc fejek bókoltak felettem.

Ó, Rákóczi-ház, csaknem elfeledtem,
a vén kapu is titkos szélre tárul,
és sóhajtozik örök, nagy Uráról.

1928