Jagos István Róbert: Ősz apó

Ősz apó a barátom.
Színes falevelek hullása közben
Felveszem érte, kopott kabátom.
Avar-tenger közepében
Meglessük a nyugvó napot,
- Hiszen megadatott -
Pirosló korongján,
Néhány felhőt ott hagyott
Ősz apó barátom...

Végig futunk hosszan a széllel,
Madaraktól búcsúzva, állunk
- Némelyiktől végleg -
A sárguló fűtől foltos
Alföldi határon...
Ősz apó a barátom!

A kenyér is sütve már,
Új bor az asztalon
Csak rád és énrám vár.
Csinos lányok ropják
Kecsesen a táncot,
- Ledobva a láncot -
Várjuk az ébredés hajnalát.
Ősz apó a barátom!

2008