Bakucz József: Csupa csont bőr
Számolni kezded a napot
az éjszakák felét már ismered
kilóg belőled itt meg ott
a kóc a drót a liszt pereg
s míg egyfelől a kompozíciót
ki honnan jön és hova megy
látod látod már mint a boldogok
a láthatatlan mérleget
s mint újszülöttét vakítja szemed
mert végetért a hűvös alagút
a fény hol csupa csont bőr alakok
hordják a Lényeget