Négyesy Irén: Embernek lenni…
Az úton menni menni
Fütyülni énekelni -
Átlépni a pocsolyákat;
Köszönni kórónak virágnak -
Kergetni tarka lepkét
Hallgatni esték csendjét
Tanítani a szeretetre -
Imádni Istent – énekelve,
Önfegyelem fényére gyúlni
És nem bosszulni. Nem bosszulni…!
Fehér kenyeret osztani
Az Életre áldást mondani -
Mikor a gőg zsilipje zúg;
Érezni, hogy senkik vagyunk -
Feloldódni alázatban
Égre törni szent lázakban,
Gyengén is reménynek látszani -
Erősként is megbocsájtani,
Lenni a fuldoklónak mentő kéz,
Még akkor is, ha mást diktál az ész!
Emelni és nem emelkedni:
Embernek lenni. EMBERNEK lenni…!