Faludi Ferenc: Kísztő ének
Úri nemzet eredete,
Deli, jeles, ép termete,
Gyöngyös, köves szép ruhája,
Ruhájánál szebb arcája,
De mit használ, ha hamis?
Szeme kökény, csillag fénye,
Ámor csuda építménye,
Tüzet lobbant pillantása,
Mint az egek villámlása,
De mit használ, ha hamis?
Alabastrum fehér nyaka,
Piros rózsát nyit ajaka,
Sima márvány piciny álla,
Tiszta hónál tisztább válla,
De mit használ, ha hamis?
Pindus hagyán szebb verseket
Nem mondanak, énekeket,
Mint mikor ő torkát nyitja
És hárfáját megindítja,
De mit használ, ha hamis?
Szép, mikor varr, szép, mikor ír,
Szép, ha nevet, szép, mikor sír,
Szép, mikor ül, szép, mikor áll,
Jól hajt térdet, cifrán sétál,
De mit használ, ha hamis?
Tréfás, nyájas, hízelkedő,
Bátor, vidám, kedveskedő,
Sokkal bíztat mosolygása,
Teljes táráz ajánlása,
De mit használ, ha hamis?