Marconnay Tibor: Verőce és a mediterrán

Lassan csúszott a Nap, le, lágy hegylánc fölé:
S a hűsítő Dunát négy karral széjjeltárván,
Rózsaszín s szőke ő, én fénylőn barna márvány,
Egy visszahódítást reméltem, ád az éj.

Ált egy kis zátonyon, vágyától félve, s várván,
De én a transzparens, s azúr emlékeké,
Egész másféle nőt láttam: – sötét, s kevély
Csupaszt, s pezsgett a gyöngy Mediterrán dagályán.

S már hosszan, pirosan, aranyló s violás
Lángokkal lobogott folyamunk, csupa sás,
Békalencse, s fűzág karcolt az érző bársony

Húsába s Júlia sejtvén, mily nagy igény
Szít, – egész Életem: mihelyt kihunyt a Fény,
Kívánta, általam meztelen: mindent lásson…

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf