Tűz Tamás: Fényjelek

Magadra kapott álarc ez csak
elrejted előlem mi fáj
megbújsz a szavak viharában
ha jeges félelem cibál

ama bűnbeesés előtti
Évára vágyom Alion
közös időszámításunkban
fölserkenő szekfűszirom

oly hirtelen fut át az álom
borús emlékezetemen
felismerhetetlen az arcod
mégis kigyúl egész egem

ha szemednek beszédes kékjét
néhanapján még rámnyitod
itt az ideje végre lássak
lássam azt amit áhítok

átéljem minden részletében
aprólékosan éljelek
ha majd egy távoli világról
megérkeznek a fényjelek