Lehel kürtje
– A Képes Krónika nyomán –
I. Konrád császár uralkodása alatt történt, hogy a magyarok Németországot erősen feldúlták.
De amikor Augsburg városához érkeztek, ott erős ellenállásra találtak, mert Ulrik püspök és a sváb urak csapatai vitézül szembeszálltak velük. Pedig a magyarok ezt a várost mindenképpen el akarták foglalni.
A város lakói pedig követeket küldtek a császárhoz, és megüzenték neki, hogy erősen szorongatják őket a magyarok.
Konrád császár nem is váratott magára: nagy sereggel indult a város felmentésére.
A magyarok pedig vigyázatlanok voltak, ezrét a német és olasz hadsereg váratlanul rohanta meg őket. Még menekülni se bírtak, mert a támadó seregek a Lech folyónak szorították őket, az pedig az esőzések következtében erősen megáradt.
A folyó partján az ellenség a magyarokat megszorította, egy részüket kegyetlenül meggyilkolta, másokat pedig fogságba vetett.
Fogságba ejtették ezen a helyen Lehel és Bulcsú kapitányt is.
Mindjárt a császár elébe vezették őket.
A császár megkérdezte a vezérektől, ugyan miért olyan kegyetlenek a keresztényekkel szemben.
Erre így feleltek:
- Mi vagyunk a magasságos Istennek bosszúállása, ő küldött rátok ostorul.
A császár pedig így szólt:
- Válasszatok magatoknak olyan halált, amilyent akartok.
Lehel így felelt neki:
- Hozzátok ide a kürtömet, előbb megfúvom, aztán válaszolok.
Odahozták a kürtjét, ő pedig közelebb lépett a császárhoz, mintha a kürt fúvására készülne, és a császárt a kürttel olyan erősen homlokon vágta, hogy attól az egy csapástól a császár meghalt.
Lehel azt mondta:
- Előttem jársz, és szolgám leszel a másvilágon!
Ugyanis a szittyáknak az a hite, hogy akiket életük folyamán megölnek, azok a másik világban nekik szolgálni tartoznak.