Sinka István: Napkeletnek piros virág…

Emlékeim kérik tőlem
az évek, s ím, itt adom:
Legeltettem őszidőben
egyszer, messzi, Nadabon.
Akkor még egy bűvös körnek
bűvészeként éltem én,
– ifjúság, óh! – s hogy gyötörnek
köszvényeim az idén.

Este szőke birkáimmal
bent egy udvar mélyiben
háltam; kívül zöld csalitba
dőlt az éji semmisem.
Pitarból csöpp mécs világa
égette az ablakot –
Hajh, tündérszép Góg-leány – a
te nagy szemed ragyog ott?

Nappal láttam kisurranni
a színből, de ottmaradt
nyoma, mint lehellet, annyi,
szívemben a szűr alatt.
Szépülj, emlék, kis rózsa-ág,
mért is hagytalak oda:
napkeletnek piros virág,
napnyugatnak – Florea.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf