Székelykeresztúri Molnár Sándor: Székely huszár kesergője
Vihar verte, szél szaggatta a cifra dolmányom,
A szép piros huszárcsákóm, hej, én be sajnálom,
Messzejártam nótaszóval, virágos csákóval,
És a soha el nem hagyott szent magyar zászlóval.
A taréjos rézsarkantyum ott maradt Erdélyben,
Kopott báránybőr bekecsem a kárpáti szélen.
Keserű komiszkenyerem Bácska-Bánát földjén,
Rozsdás kardom osztráké lett még tizennyolc őszén!