vitéz Somogyvári Gyula: Simogatás

Hajtsd a fejed az ölembe
s engedd, hogy a szemed nézzem.
Meg akarlak simogatni;
hiszen holnap úgy is sírhatsz
szűzi, leány-özvegységben.

Szempilláid sötét selymén
csillog a gyöngy, könny szivárog.
Kulpa vizén szelek zúgnak,
ma még miénk: csók és élet,
de már itt, e forró csöndbe
a Holnap is belekárog.

Ma még mienk: ez a csend itt
s a muzsikás lélegzésünk.
Hallgat még a trombitaszó,
de holnap már minden más lesz
és e csoda-gazdagságból
csak a Semmi marad nékünk.

Hajtsd a fejed az ölembe
s engedd, hogy a szemed nézzem,
meg akarlak simogatni.
Ne sírj édes, özvegy-árvám,
hiszen holnap úgy is sírsz majd
szűzi leányözvegységben.

                                                            1918