Nemes Nagy Ágnes: Napló
ÉSZ
Belátom, nincsen rá okom,
de mégiscsak gondolkodom.
S mert illik őt fitymálva néznem:
esztelenül bízom az észben.
LIDÉRC
A cafatokban rothadó világból
az értelem mocsári fénye lángol,
a holttetem bomló fejére libben,
és megmutatja fogsorát mezítlen –
BOSSZÚ
Ki nem tud bosszútállani,
de megbocsátani se, végképp –
az örökmécsként égeti
olthatatlan keserűségét.
SIC ITUR AD ASTRA
Ezekhez képest szent vagyok,
nem érhet semmi vád,
még lassan istenné leszek,
ha így tart a világ.
JÚLIUS
Fény, fény, napfoltok, illatozó színek,
szívem helyén – ahogy szokás – virág.
– Még most az egyszer mindent megbocsátok,
de ezután már javulj meg, világ!