Mindszenti István: Szerenád

A hűvös ég dereng fölöttem,
A hűvös holdfény karol át.
Fegyver cikázik messze ködben –
S most megköszönni idejöttem
Az arcod békés mosolyát,
Az arcod békés mosolyát.

Én köszönöm most, amit adtál,
Mert pihenő volt énnekem.
Megállt, mint vándor a pataknál,
Egy-egy mulandó pillanatnál
Az én mulandó életem,
Az én mulandó életem.

Akit majd kürtszó hív csatára,
Ne várd, hogy hozzád visszatér.
…Hull, hull piros vér barna sárra,
Hull, hull zöld erdő harmatára,
És hóval lepi be a tél,
És hóval lepi be a tél…