Sántha György: Karácsonyi hótakaró

1932

Karácsonyi hótakaró
takarj rózsát, szőlőtövet,
född a halott tavak tükrét,
olts ki minden rossz örömet.

Köddel lepd be a nagy Szamost,
a csillogó Tátra ormát.
Fehér gyásszal koszorúzza
magát e szomorú ország.

Karácsonyi hótakaró,
takard be a sarat, szennyet
s az eget-földet okoló,
de egyedül bűnös embert.

Hűsíts lázongó sebeket,
szellős kunyhókat melegíts,
palotákban gyújtsd a késő
magábaszállás tüzeit.

Karácsonyi hótakaró,
takarj kék-zöld-piros puccsot,
őrizz minden Istentőljött,
új-életakaró jussot.

Nyugtasd a nyomorgó pusztát,
adj a rozs-csírának enyhet,
hogy szebb tavasz borítson ránk
békétsugárzó mennyet.

Karácsony hótakaró,
állítsd meg Caesar gályáit,
melyekben a halálpartra
szállítja új rabszolgáit.

Hímezd a Torony subáját,
hallgasd a szent harangokat:
megszületett a Megváltó
a szétoldott magyaroknak!

Karácsonyi hótakaró,
takarj tüzet és bilincset.
Jöjjön minden jótakaró
s imádjuk az ifjú Istent!