Mátyás király vezérei legyőzik a törököt

– Bonfini krónikája nyomán –

matyas kiraly Page 008 nagykepAmikor Mátyás király meghallotta, hogy Szendrő körül török sereg gyülekezik, mindjárt követet küldött a Délvidék kapitányához, Kinizsi Pálhoz, és az erdélyi vajdához, Báthori Istvánhoz, és mind a két vezérnek erősen meghagyta, hogy a török ellen felkészüljön.
A vezérek sem késlekedtek: a határokat megerősítették, aztán kémeket küldtek mindenfelé, hogy a török szándékát megismerjék.
A kémek csakhamar azt jelentik a vezéreknek, hogy Ali bég megindult hatvanezer törökkel Erdély ellen.
Báthori vajda bátor lélekkel felfegyverkezett, és megindította seregét a török ellen. Eközben sűrűn küldözte a futárokat jó társához, Kinizsihez. Arra kérte Kinizsit, hogy míg ő elölről támad, Kinizsi hátulról kerülje meg az ellenséget.
Amikor a törökök Erdély határához érkeznek, és ellenállásra nem találnak, zsákmányozni kezdenek, rabolnak, gyújtogatnak, falvakat dúlnak fel, mezővárosokat borítanak lángba, és bátran nyomulnak előre a Maros folyó síkságán.
A törökök elárasztották az egész vidéket, óriási zsákmányt szereztek, és azzal el akartak vonulni.
Báthori vajda most hátulról követi őket, hogy alkalmas helyen rajtuk üssön.
Amikor a törökök Kenyérmező falujához érkeztek, amely nem messze fekszik Gyulafehérvár városától, a falu közelében megálltak, és bevárták a vajda seregét.
Egyikük sem akarta a harcot elkerülni: amint megvirradt, mind a két sereg leszállott a síkságra.
Amikor a magyar sereg felsorakozott, Báthori István így szólt a vitézekhez:
-    Vitézlő társaim! A törökök veszedelmes és céltalan háborút viselnek, amikor a tehetetlen császárért és a zsákmányért küzdenek. Bezzeg mi a legszentebb hadat vívjuk, mert a hazáért, gyermekünkért és asszonyunkért harcolunk. Ezért ma úgy harcoljatok, hogy vagy az utolsó szálig levágjátok az ellenséget, vagy becsülettel és dicsőséggel haljatok meg! Báthori István mindenütt veletek lesz, a csata sűrűjében fog harcolni, ő ma vagy győz, vagy az égiek vendége lesz!
Ezután a vajda felállította a sereg két szárnyát, ő maga vértes lovasaival a középen helyezkedett el.  Erős hátvédet hagyott, és mind a két szárny elé két-két lovascsapatot rendelt.
Ezután a két sereg előretör, és nagy hevességgel összecsap.
A folyóparton szászok állanak, ezek nem bírják a török támadást feltartóztatni. Nagy veszedelembe kerültek a balszárnyon harcoló székelyek is. Így aztán Báthori mind a két szárnyat visszavonta: a székelyek behúzódtak a vértesek sorai közé.
Ekkor a vajda megindította a négyszögbe állított lovasságot. Ő maga az első sorban állt; megsarkantyúzta lovát, de a ló az első lépésnél elbukott vele.
Ezt a vitézek rossz előjelnek tartották, és arra kérték a vajdát, vonuljon vissza a közeli Szászbányára, de ő így szólt:
-    Ne féljetek az előjelektől, kövessetek bátran, bajtársaim! A ló a sebektől borzad, de seb nélkül nincsen háború. Higgyétek el, ez a ló még ma győztesen hoz vissza!
Ezekkel a szavakkal ráront a törökre. A csüggedőket felbátorítja, és olyan heves támadást intéz a török ellen, hogy az első csapatokat azonnal legázolja.
Amikor Ali bég ezt meglátja, mindjárt egyesít négy török csapatot, és azok élén maga száll szembe a vajdával. Ebben az ütközetben vitéz vitéz ellen, vezér vezér ellen harcolt.
Már hat seb borítja a vajdát, lova is megsebesült, s holttestek egészen körülveszik. Hull a török, de helyébe ezer özönlik azonnal.
Már egészen reménytelenül küzdöttek a túlerővel szemben, a török a visszavonulás útját is elzárta, amikor a hegytetőn megjelent Kinizsi Pál négyszögbe állított vérteseivel.
Amikor Kinizsi megpillantja a csatateret, int a trombitásnak, és nagy trombitaharsogással ráront a törökre. Hátulról támadja meg az ellenséget, és már az első rohammal elsöpri a török hadsort.
Kinizsi Pál két kardot vesz a kezébe, és mint az üvöltő oroszlán, mindenütt vérben gázol. Amerre rohan, mindent letipor, hatalmas fegyverétől úgy hull az ember, mint a fűszál. Most azt harsogja, hogy az utolsóig vágni kell az ellenséget. Úgy dörög a szava, hogy még a hátrálók is meghallják. Amikor pedig látja, hogy övé a győzelem, kétszeres bátorsággal harcol, utat vág az ellenség seregén át, és így kiáltoz:
-    Hej, Báthori, Hol vagy, Báthori? Hol vagy, tisztaság tükre, hit bástyája, rendíthetetlen becsületesség mintaképe? Bárhol vagy, felelj, ha élsz-e még, Báthori! Én vagyok itt, Pál, érted és a haza üdvéért halni kész!
-    Itt vagyok, Pál, itt vagyok, és még élek. De sok seb borít engem, s már fenyeget a halál, ezért te légy a haza oltalmazója!
Kinizsi ezt a nagy öldöklés közben is meghallotta, és így felelt:
-    Ha még élsz, bíznod kell, mert megszabadítalak!
Ekkor Kinizsi legázolja a vajda csapatát szorongató törököt is.
Most már látja a török, hogy minden oldalról körülkerítették. Ekkor a török katonák futásnak eredtek: a környező hegyek közé menekültek.
A magyarok pedig elfoglalták a török tábort, és gazdag zsákmányt szereztek. Ezután üldözőbe vették a törököket, és mindenütt felkutatták őket: a síkon folyt a legnagyobb mészárlás, de a hegyekben sem kisebb az öldöklés. A törökök úttalan utakon menekülnek, de hiába, mert a környéket jól ismerő parasztok mindenütt megtalálják őket.
Maga Ali bég hirtelen ruhát cserét, magyarul kezdett beszélni, és egy pásztor vezetésével a hegyek közé menekült. Az éjszakát egy kis kunyhóban töltötte. Virradatkor lóra szállt, és így szólt a pásztorhoz, akinél az éjszakát töltötte:
-    Eredj a vajdához, és jelentsd neki, hogy Ali bég volt a vendéged.
Azzal megsarkantyúzta lovát és elvágtatott.
A magyarok az összes foglyokat megszabadították. Ujjongott, kiáltozott a sokaság, sokan a felszabadítók kezét-lábát csókolták.
Amikor az ellenséget az utolsó szálig levágták, a trombiták gyülekezőt fújtak, és mindnyájan egybesereglettek a csatatéren. Minthogy már rájuk sötétedett, nem térhettek vissza a táborba, ezért a győzelmi lakomát a csatamezőn rendezték.
Az ellenség elfoglalt táborában ételt-italt bőven találtak, asztalt a holttestekre terítettek, mert ezek szerte a mezőn olyan sűrűn feküdtek, hogy bármerre fordultál a mezőn, mindenütt holttestekbe botolhattál. A katonák odatelepedtek a lakomához. Testük felüdült a bőséges ételtől, lelkük pedig felvidult az örömtől és a bortól. Dúsan lakmároztak a megszabadított rabok is, akik mindjárt elkezdték fosztogatni az ellenséges tábort.
Lakomázás közben vitézi dalokat énekeltek, és ott mindjárt megverselték a főemberek és a vezérek vitézségét.
Majd amikor a bor felhevítette őket, vitézi táncba fogtak. Fegyveresen járták a katonatáncot. Az ütemesen felhangzó bíztatás mindent betöltött. Azután az általános örömben, amikor minden katona különböző taglejtésekkel nevettette társait, egyszer csak Kinizsit is táncba hívták.
Kinizsi hirtelen a kör közepére ugrott, és keze segítsége nélkül, pusztán a fogával derekánál felragadott a földről egy megölt hórihorgas törököt, majd ütemesen körbetáncolt. Ez a nagy erejű férfiúhoz illő tánc inkább csodálkozást, mint nevetést váltott ki a nézőkből.
Nagy örömükben az egész éjszakát álmatlanul töltötték.
Másnap a két vezér ujjongó sereggel tért vissza Gyulafehérvárra. Sokan hátramaradtak, hogy társaik holttestét összeszedjék, és közös sírba eltemessék. A magyarok közül mintegy nyolcezren estek el, a törökök harmincezer katonát veszítettek.
A király még nagyon aggódott Erdély miatt, amikor a győzelem hírmondója megjelent, és jelentette, hogy a törököket mind egy szálig levágták.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf