Szabolcska Mihály: Szeptember

Meleg még az ég boltozatja,
De már a színét hagyogatja.
A lomb is ritkul, halaványul...
S oda a legszebb dal a fákrul.
A déli nap erőlködik még,
Hogy hátha a réginek hinnék.
Mindegy, - a nyárnak vége lesz már,
Akárhogy is, szeptember ez már!
Sohse erőlködj, nap barátom,
Ez a mi sorsunk a világon.
A lángok lángja hevíthet bár:
Ellobog a láng, elszáll a nyár!
- Ám túl a lombok ritkulásán,
A nyárvégi sugár fogyásán:
Megtelik a lelkem reménynyel,
Ez őszi táj költészetével...
Nyárvégi nap sugára, hullj rám,
Nyárvégi lombsátor, borulj rám.
Tanítsatok meg bízni engem,
Egy eljövő, szebb kikeletben!