Az aradi országgyűlés

– A Képes Krónika nyomán –

István király halála után Álmos herceg fia, Vak Béla király uralkodott. Kezében megerősödött az ország, ellenségeit pedig Isten gyalázatra vetette.

   A királyt négy egészséges, szép fiúgyermekkel ajándékozta meg felesége, Ilona királyné, a vak király szeme fénye.

   Amikor Arad mellett országgyűlést tartottak, elment oda a királyné is, elvitte magával négy szép fiát is.

   Magas trónszéken ült a király, odaült melléje a királyné, a fiúk pedig megállottak a trónszék mellett.

   Szemben a királyi székkel az ország előkelői állottak. Ott volt az ország színe-java: a főurak, a főpapok, a fő- és köznemesek valamennyien. Zúgott, morajlott a nagy sereg ember, mint a sós tenger, de amikor a királyi pár megérkezett, ünnepélyes csend támadt.

   A nagy csendet Ilona királyné szakította meg, aki a gyűlés felé fordult, és ezt mondta:

   - Minden hívünk, nemesek, öregek és fiatalok, gazdagok és szegények, ide hallgassatok! Amikor közületek mindenkinek megadta az Isten a szeme világát, azt akarom meghallani, hogy a ti uratokat és királyotokat a szemétől miért fosztották meg. Kinek a tanácsára történt ez? Mert a királyt két szemétől megfosztották, de Isten négyet, négy fiúgyermeket adott helyette. De hát az ember mikor állja meg bosszúját? Nekem most itt megmondjátok, kik a vétkesek, és azokat itt mindjárt megbüntessétek!

   Alig hangzott el a királyné szava, már megrohanta a nép azokat a bárókat, akiknek tanácsára a királyt megvakították. Néhányat megkötöztek, másokat levágtak, senki sem maradt büntetés nélkül.

   Hatvannyolc hitszegőt ott kegyetlenül megöltek, és minden vagyonukat szétosztották a székesegyházak között.