Hangay Sándor: Akácvirágok permeteznek
Akácvirágok permeteznek lágyan..
Lángol fölöttem izzó déli nap.
– Úgy szomjazom szavad,
Ki messze vagy s akit hiába vártam
Sok éjszakán, – ó meddő lázas éjek! –
Sok nappalon, – ó vágyó nappalok! –
S lehet, hogy sorsom már szövi az élet,
A búsan szépet, melyen meghalok.
Mert meghalok!
Mert meg kell halni itten.
Azért zenél az ágyú. Szent e dal!
S mert ott szunnyad a várt, a Diadal,
Riadót pergő elítélt szívekben.