Varga Árpád: Mi fán terem az apeva?

Különleges felolvasóestet, illetőleg író-olvasó találkozót hozott el Pápára a tavalyi adventi várakozás első hétköznapja, amikor is a Jókai Mór Városi Könyvtárban egy viszonylag új versformáról, az apeváról beszélgetett a helyi tanár-költő, Varga Árpád és a műfaj kiötlője, Szimeonov Todor matematikus, író. A 2010-es évek dereka óta létezik ez a cím nélküli, rövid, ötsoros versalakzat, melynek időközben a hazai irodalmi berkekben számtalan művelője, költője tűnt fel.

Szimeonov Todor várnai születésű, 1975-ben telepedett le végleg Magyarországon, elméleti matematikát és filozófiát tanult. Noha irodalmi alkotások esetében ritka s furcsán hangzó kijelentés, mégis tényszerűen elmondható, hogy ő találta fel és nevezte el az apevát, mely lírai forma ezután nyomtatásban is az ő neve alatt jelent meg először Most, valamikor című, válogatott írásait tartalmazó könyvében 2016-ban. Az áttörést a népszerűsítésben a 2017. évi Ünnepi Könyvhétre megjelentetett Apeva 2017 című antológia hozta el, melyet szintén Szimeonov Todor szerkesztett, s a Változó Világ Mozgalomért Közhasznú Alapítvány égisze alatt készült. Az antológia pályázatára imponálóan sok amatőr költő jelentkezett, a kötetbe végül 57 társszerző apevái kerültek. Azóta pedig már több antológia és egy-egy szerző önálló kötete is napvilágot látott, mely verseskönyvek tehát kizárólag apevákat tartalmaznak.

    Az új műfaj formai szabályai a következők. Az apeva cím nélküli rövid vers, öt sort tartalmaz, és a sorokban rendre egy, kettő, három, négy és öt, azaz soronként egy-egy szótaggal bővítve összesen tizenöt szótag lakozik. Ebben a tizenöt szótagban és öt sorban viszont nem megengedett a sorok végén a szavak kötőjellel történő elválasztása. Az apeva szövegét klasszikusan középre igazított, úgymond „piramis”, vagyis háromszögletű formában érdemes és szokás az olvasók elé tárni, a műfaji sajátosság és a sorok hangsúlyozása ugyanis talán ebben az alakzatban a leghatásosabb, a legszembetűnőbb. Ezzel együtt apeva formában természetesen úgy is lehet verset írni, hogy egy vers versszakai egy-egy apevából állnak. Attól függően, hogy ezek a versszakok milyen módon tekinthetőek összetartozónak, beszélhetünk apeva csokorról – ekkor nincs vagy nem feltétlenül van összefüggés, folytonosság az egyes apevák jelentéstartalma között, legfeljebb közös a témájuk –, illetve beszélhetünk pusztán apeva kötöttségű versszakokból álló apeva-versről, ún. apeva-poémáról. Emellett számos formai variációja is keletkezett mára már az apevának, melynek egy részét nem a feltaláló, hanem maguk a kísérletező költők hívták életre. Ilyen például a tükör apeva, az 5 szavas apeva, a 15 szavas apeva, az arcos apeva (kvázi ötsoros akrosztichon), a palindrom apeva, az egy magánhangzós apeva, a sziámi apeva, a szuperapeva. Téma szempontjából pedig korlátlan versfajta, s míg tudvalevően az eredeti japán haikunál fontos egy-egy természeti kép, metafora felvillantása, apeva esetében gyakorlatilag ilyen tartalmi megkötés nincs, teljesen kötetlen a tárgya, legfeljebb stílszerűen ajánlott, hogy az ötödik sora valamiféle csattanó legyen.

    Az irodalmi esten Szimeonov Todor elárulta, miként és miért is ötlötte ki a formát. Mivel szakkönyvekben folyton azzal találkozott, hogy a haiku a világ legrövidebb versképződménye, így azzal kísérletezett, hogy egy tömörebb, de még a versszerűség kritériumainak megfeleltethető kötött alakzatot alkosson meg. Emellett kiemelte, hogy míg becslése szerint például szonettet ezerből egy ember tud megírni, addig apevaírásra gyakorlatilag mindenki képes, és ebben rejlik egyúttal jelentősége, ami nem azt jelenti, hogy igazán jól sikerült apevát bárki gyorsan és könnyedén költhet, ugyanakkor a teremtés öröme az apeva révén mindenki számára átélhető élmény lehet. A publikált könyvek, antológiák, valamint internetes fórumok nyomon követése alapján elmondható, hogy a műfaj keletkezése óta a közzétett apevák száma elérte a tízezres nagyságrendet. Ez mindenképpen figyelemre méltó jelenség a jelenkor irodalmában. Az ún. (profi és elismert költők által működtetett) magaskultúra azonban – miként történt ez kezdetben a keleti versformákkal is – egyelőre még nem fogadta be a kegyei közé, noha az apeva létjogosultságát elismeri, mint önálló lírai öntőforma ódzkodik a használatától.

    Az előadást egyébként bárki fellelheti és megtekintheti a legismertebb videómegosztó portálon ezen a címen: Apeva irodalmi est Szimeonov Todorral.

     

    Néhány példa az apevára:         

Ha
le kell
írnod, írd!
De vigyázz, hogy
olvasva kibírd!

(Varga Árpád)

Recsk,
Arad,
Trianon:
három magyar
gyászos panteon.

(Varga Árpád)

Egy
vagyok!
Itt és most,
út és hit! Dac
a végtelennel.

(Szimeonov Todor)

Csúcs
csábít
kalandra.
Megfogadom:
meghódítalak!

(Szimeonov Todor)

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf