Erdélyi román költők magyar nyelvű fordításai III.

Az erdélyi kortárs román irodalmi keresztmetszetünk III. részét az 1942. március 25-énTemesváron született, idén 75 éves Ana Blandianát köszöntő versösszeállítással folytatjuk. A Szózat, Kitekintő rovatának megalakulását követően, Gaál Áron fordításában már publikált Ana Blandiána verseket. A jubileumi alkalom és a költőnő a világ és a magyar irodalomban elfoglalt súlya és szerepe indokolja, hogy költészetére ismét visszatérjünk, és összeállításunkkal kívánjunk jó egészséget és további alkotó éveket a kiváló, a magyar olvasókhoz különösen közelálló román költőnőnek.

Ana Blandiana

Ana Blandiana, írói álnév, ami annyira része lett az irodalmon kívüli hétköznapoknak is, hogy a költőnőt ismerősei, barátai is Annának szólítják. Doina Otilia Coman néven, 1942 március 25-én Temesváron született. Középiskoláit Nagyváradon, az egyetemet Kolozsvárott végezte el. A Babeș-Bolyai Egyetemen bölcsész diplomát szerzett. Költő, író, esszéista. Magyarországon inkább költőként tartják számon, a világ számos országában inkább regényeiről és esszéiről ismert. Az 1989-es forradalom kiemelkedő szellemi egyénisége, aki a későbbi politikai félfordulattal nem értett egyet. A Román Pen Klub elnöke, társelnöke az európai „Stephan Malarmé” Versakadémiának, tagja az UNESCO „Világ Versakadémiájának”. Alapítója és tíz évig el-nöke a „Polgári Akadémia” szervezetnek, ami Máramarossziget hirhedt politikai börtönéből létrehozta a „Kommunizmus Áldozatai Emlékközpontot”, ami egyben múzeum is, amiben a magyar politikai foglyok, köztük Márton Áron nevével, fényképével is találkozhatunk. Irodalmi munkáit több, mint negyven nyelvre fordították. Életműve sokrétű és korunkban hatalmasnak mondható, közel fészáz kötetet tesz ki. Magyarra, 1970-től kezdődően, napjainkig, talán a legtöbbet fordított kortárs román költő. Személyében, ő az első ortodox vallású román költő-író, aki férjével Romulus Rusan íróval 2007 Pünkösdjén egyik magyar fordítója és kiadója, Gaál Áron meghívására és kiséreté-ben Pannonhalmára látogatott, ahol fogadta Várszegi Asztrik püspök főapát. Munkásságat mind hazájában, mind külföldön jelentős díjak-kal ismerték el. 1982-ben Herder díjat, 2002-ben Vilencia díjat, 2016-ban rangos lengyel irodalmi díjat kapott.

Lira- Erdélyi román irodalom III. – Temesvár
A március 25-én 75. évét betöltött Ana Blandiana köszöntése versei egy csokrával.

Ana Blandiana
Rezervátum

Lovak és költők,
Egy technika által legyőzött
Világ szépségei,
Teremtmények melyeket az idő
Önmaguk után elfeled
És saját dicsőségük fényébe
Bebörtönözve tart.

Lovak és költők,
Egyre ritkábbak,
Egyre értéktelenebbek,
Nehéz túladni rajtuk.
Feketék, szürkék, fehérek,
Egyre fehérebbek,
Majd egyre áttetszőbbek, észre sem vehetők
A jövendő idő
Nélkülük
Maga is láthatatlan.

Fordította Gaál Áron

Ana Blandiana
A mi századunk

A mi századunk az elmúlt század,
Mi vagyunk önmagunk történelme,
Milyen különös érdekessége ez a bezárult sorsnak,
Miközben létünk folytatódik!
Nyersanyaga a változásnak,
Amit az új évezredbe vetnek
Földrengések és forradalmak,
Árvizek áldozatai,
Melyeket már sem szánt nekünk,
Úgy állítanak a megvalósult tény elé,
Ahogy a magot vetik a földbe,
Mindenkor tudva, milyen növényt hajt,
Milyen gyümölcsöt ád,
De azt nem, hogy mikor dönt úgy, hogy
Meghal.

Ana Blandiana
Lefokozott szonett

A templomok és a romok sokkal szebbek
Jobban meghatódnak a halott felkentek
A megmaradt oszlopok még állnak
A lábukon, bámul a csont a csodára.

Tisztább a büszke idők váza
Mint ahogy életében volt húsba elrejtve
Trombiták harsogása, apadó tenger
Hív a környék egykor volt csatába.

Most béke van. Az istenek költemények
Nincs többé ideje a világ lelkének
Hogy egy arcot s nevet felöltsön.

Nincs semmi csoda. És ha mégis lenne
Senki sincs, aki a pusztában meglesse.
Szétmállott a hit, homokba veszett a kő.

Fordította Gaál Áron