Vasile Dan versei IV.
Vasile Dan:
angyalfej gipszből éppen elémesve
cap de înger de ghips căazînd chiar in faţa mea
a halállal kétszer nem találkozol
ugyanabban a folyóban nem fürdesz meg kétszer
ugyanahhoz az asztalhoz
nem telepedsz le ugyanazzal az asztaltársasággal
és nem azért mert egy mindig hiányzik
míg aki átveszi a helyét viseli a nevét
és teljesen hasonlít rá
te vagy
lefelé nem reggel az utcán vagy felfelé – már
nem tudom
előtte mindenesetre
egy fehér hólabda
gipsz-angyal
– az Úr 2002. esztendejében november 13-án –
egy pillanatra boldognak láttam magamat a többiekkel
körülvéve akik addig láthatatlanok
és súlytalanok voltak
Regéczy Perle nyersfordítása alapján műfordította Gaál Áron
Vasile Dan:
ének
cîntec
szárnyak nélkül áramoljon akár a víz
lábak nélkül iramodjon miként a szél
olvasson miként egy írástudatlan reggel
a meg sem írt szöveget
Regéczy Perle nyersfordítása alapján műfordította Gaál Áron
Vasile Dan:
ház
casă
ahhoz hogy írjak előbb meg kell másznom
a nyikorgó falépcsőt
mint az éjszakánként rágcsáló egerek
a jól megszáradt friss fenyőt
egy gyermekszoba tisztít meg mint mész
a belsőt
az ajtó alatt éles légáram illan be
és a lapot megfordítja
Regéczy Perle nyersfordítása alapján műfordította Gaál Áron