Vasile Dan öt verse, fordította Gaál Áron
Vasile Dan: Interregnumok
– Interregnuri –
A tavaszi fákra
emlékeztető tétova kezek
az álmokból úgy csüngenek alá,
mint az ártatlan csiga szarvacskái,
mint az ártatlan csiga antennái.
Regéczy Perle nyersfordítása alapján műfordította Gaál Áron
Vasile Dan: Kora reggelen
– Dis-de-dimineață –
Egy felfelé fúrt kútba,
egy márványfelhőbe,
oly hosszan bámulsz, akár egy
gyermek szemébe.
Lent
megégett fűszerű fekete haj.
A föld állatként álmában
vedlik.
Álmában a fénysugár is
sárgára festi.
Térj haza már.
Még ha tudod is:
hogy az otthon itt van.
Ott van.
Fent van.
Lent van.
Térj vissza már.
Regéczy Perle nyersfordítása alapján műfordította Gaál Áron
Vasile Dan: Mementó
– Memento –
Akár egy levélharang.
Kell neked az éles hallás,
hogy hallgasd zöld bőségét, mely sokasodik folyton.
A nagy hegy alászáll
a homokszemcsébe, amit szemedből eltávolítasz
egy könnycseppet, egy adott pillanatban.
Kellenének a kötelek, melyek nem büdösödnek meg,
mint a pisztráng szárnyai,
mely felküzdi magát a hegyi folyón.
Kell neked a rák bölcs, értelmes menetelése
térveszteségben és időnyereségben:
egyedül ő tudja szemlélni életében
tulajdon születését.
Kellenek neked a nap ezüst kései,
melyek ebbe a fekete-langyos vízbe szúródtak,
s éjjel cirógatva, csupán cirógatva takarják be
az érzéseket.
Regéczy Perle nyersfordítása alapján műfordította Gaál Áron
Vasile Dan: Várva várt vendégem megajándékoz egy kagylóval
– Îmi dăruie mult aşteptat musafirul o scoică –
Várva várt vendégem megajándékoz egy kagylóval
(hallhatod benne e század nagy
hullámait, ami ha figyelmesebben meghallgatod –
átkarol az örökkévalóság sikamlós Ördöge)
Várva várt vendégem megajándékoz egy kagylóval
amelytől annyira félek,
amennyire akkor reszkettem, amikor egy császári ősz
alkoholmámoros, szédítő, érett-túlérett
gyümölcsei közt csordultig telve…
Ahogyan akkor féltem,
amikor hallottam, ahogy a hangom elsüvít
egymaga énekelve,
talán néhány száz méternyire önnönmagamtól.
Várva várt vendégem megajándékoz egy szerencsét hozó
Lóherevirággal,
amit sóvárogva s félelemmel szívok magamba,
míg tüdőm megtelik az ég balzsamával,
ami pontosan olyan, mint a gyermek szájából egy légbuborék.
Várva várt vendégem megajándékoz
tekintetének fátyolával.
Regéczy Perle nyersfordítása alapján műfordította Gaál Áron