Nedim: Szádábád
Bútól terhes szívem sólyát már magamba nem bírom,
menjük együtt Szádábádba, menjünk, ringó ciprusom!
Odalent a kikötő, hatevezős csónakon
menjük együtt Szádábádba, menjünk, ringó ciprusom.
Menjük együtt játszadozni, az idő majd eltelik,
új szökőkútból iszunk, Teznim vize felszökik,
nézzük, hogy a sárkányszája ontja élet-csöppjeit,
menjük együtt Szádábádba, menjünk, ringó ciprusom.
Menjük együtt kóborolni tó körül, fák alatt
nézzük meg a palotát, mennyi szép új árnyalat,
énekeljük hangot váltva gázeleket, sárkikat,
menjük együtt Szádábádba, menjünk, ringó ciprusom.
Kérj anyádtól engedélyt, szent imára, pénteken,
egy napot majd elcsenünk a zord világtól, édesem,
kikötőig, halk utcákon, nem vesz észre senki sem,
menjük együtt Szádábádba, menjünk, ringó ciprusom.
Nem lesz ott más, csak mi ketten és egy énekes kísér,
ott Nedim vár válaszodra és ha szád „igen”-t ígér,
már aznapra, buja szépség, minden gondja véget ér,
menjük együtt Szádábádba, menjünk, ringó ciprusom.
Fordította Vas István