Levél az olvasóhoz - 2013. 4. hó
Minden önmagában
meghasonlott ország elpusztul,
és ház házra omlik.
/Lukács 11,14/
» Tán meglepő amit mondok, de ez a baloldali és balliberális szemléletmód és világlátás valójában a kisember, a kispolgár világlátása. Mert milyen is a kispolgár? Kicsinek és jelentéktelennek érzi magát, csak túlélni akar; abban reménykedik, hogy ha fejet hajt és meghunyászkodik a nagyhatalmak, a multicégek, a bankok, a hedge foundok, a pénzügyi guruk, a hitelminősítők, a Bilderbergek, az illuminátusok, a sza-badkőművesek, az Európai Unió bizottságai és parlamentje, illetve kapcsolódó szervei, a balliberális sajtó és média gyakran intoleráns political correct szövegei előtt, akkor valahogy megússza, akkor neki is juttatnak morzsát a nagyok, és egy tál lencséért, harminc ezüstért akár az országot is kiárusítják. « (1)
Fricz Tamás egyébként is kiváló írásának fenti gondolatai – többek közt – két nagyon fontos tényt közöl. Egyrészt maga is elismeri –a Bogár László közgazdász által gyakran hangoztatott– de az írott és elektronikus sajtóban kategorikusan tagadott Világhatalom meglétét, mozgatórugóit, erőszakszervezeteit, másrészt világosan érzékelteti az átlag magyarországi polgár fejében uralkodó eszmei, szellemi káoszt. Persze, hogy is nem lenne az hétköznapi ember fejében teljes fejetlenség. Hogy is lehetne tisztában a mindent meghatározó fejlődéstörténeti, történelmi tényekkel a jobboldali választó, amikor pénz és akarathiány miatt a mindent meghatározó magyar kultúra (2) egyre inkább háttérbe szorul, hogy is értené, amikor a magát polgárinak-kereszténynek- nemzetinek mondó kormány külügyminisztere ezeknek az elveknek tökéletesen ellentmondó nyilatkozatott tesz. (3) Egy nemzet sorsát alapjaiban meghatározó külpolitika hazánkban legalább 150 éve igencsak gyenge lábakon áll. Erre kiváló példa Martonyi János – a Bilderberg csoport találkozóinak rendszeres résztvevője – akinek mentális és szakmai alkalmatlansága miatt már 2010. június 16-án nyílt levelet írtam. (4) Sohasem mond önként, hogy nem akarom, ez a diplomácia egyik alapszabálya, így mára a »magyar« külügy és irányítója végleg az internacionalista kádári szenny és a gyurcsányi hányadék (5)legalsó bugyrába süllyedt. Martonyi humán végzettsége ellenére – nyilván nem véletlenül – erről feledkezik meg, no meg olyan történelmi tényekről, mint hazánknak a törökök 150 éves uralma alól való felszabadítása, Törökország 1919-20-as szabadságharcáról, amely Kemál Atatürk kegyetlen keleti kényúrba keveredett hideg európai racionalizmusa segítségével megóvta országa területi egységét az antant csapatokkal és Görögországgal szemben. Vagy a legújabb kori történések Jugoszlávia széthullásakor és az évtizedek óta tartó heroikus küzdelem a független palesztin hazáért a zsidó állam ellen. Trianon, és az ezzel kapcsolatos revízió kérdése, – a nemzetépítés mellett a területileg is egységes, cselekvőképes állam építése – azonban nemcsak az én véleményem szerint magyar sorskérdés. Ezt Kőszegi Zoltán Fideszes politikus nagy diplomáciai port kavaró ez irányú kijelentése is bizonyítja,(6) egyben rávilágít a kormányzó többségben a megkövetelt frakciófegyelem ellenére egyre inkább eluralkodó széthúzásra, a szellemi-eszmei zűrzavarra, elbizonytalanodásra. Manapság ismét tetőfokára hágtak a jól ismert magyarellenes atrocitások, hangulatkeltések, erőszakok az elszakított országrészekben Felvidéken, Kárpátalján , Erdélyben és Délvidéken. Még az egyébként köztudottan elfogult Amnesty International is elismerte a legutóbbi magyargyilkosság okán, hogy Szerbiában az ott élő magyarság élete naponta veszélyben van. Magyarország többek közt azért nem mondhat le Délvidékről semmilyen Uniós zsarolás és alkudozás keretében, hisz Nikolics szerb államfő szerint: »Szerbia nem választhat az Európai Unió és Koszovó között, nem ismerheti el Koszovó elszakadását« E kijelentés okán Martonyi ostobaságának van még egy, sokakat a kormánykoalíciótól végleg elfordító üzenete, a kormányfő és kabinetje szavahihetőségének kérdése. Hogyan néz majd a miniszterelnök az elszakított országrészekben az ott élő magyarok szemébe, ugyanis Egyedy Gergely történész szerint – bár nyíltan nem mondták ki – a Fidesz a 2010-es választási kampányban a határon túli honfitársainkra is számít a nemzetépítés elsődlegességének folyamatában…
»Habemus papam!« A hagyomány szerint Szent Péter – az első pápa – a Via Appiáról fordult vissza, hogy feláldozza életét a hitéért. Magam részéről csak ehhez az önfeláldozóan hősies cselekedethez merem hasonlítani az előző Szentatya, XVI. Benedek pápa lemondását. A német születésű pápa vélhetőleg elfáradva az őt körülvevő vatikáni belső intrikákba és külső támadásokba, lelkiismeretére és Istennek tett fogadalmára hallgatva önként távozott.(7) Dr. Tempfli Imre a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközösség szatmári születésű plébánosának elemzése szerint elsősorban az alábbiak húzódnak meg az utóbbi évek pápa ellenesség mögött:
» Noha a Vatikánban senki nem beszél globális összeesküvésről, ha azonban ezeket a pápaellenes támadásokat alaposabban megvizsgáljuk, bizonyos összefüggések azonnal szemet szúrnak még a dologban laikusnak is. A legelső, hogy ezeknek „a botrányoknak” van egy közös forgatókönyvük, és kialakulásukban jellemzően három tényező játszik közre. A forgatókönyv a következő: a pápa valamely intézkedését vagy szavait a nemzetközi média összefüggéseiből kiragadva hevesen bírálni kezdi. Ezután bekapcsolódnak a kritikába az úgynevezett haladó katolikus teológusok. A Vatikán kommunikációs gépezete pedig késve és egyáltalán nem hatékonyan lép fel a pápa védelmében.« (8) Mindenesetre az ez irányú találgatásokkal párhuzamosan beindult az új Szentatya személyét illető spekulációk áradata. Ismét bebizonyosodott az Isteni előrelátás, kegyelem és bölcsesség, hiszen a sokadik befutó, az argentin jezsuita Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires eddigi érsekét választották Ferenc néven pápává, akinek választása mögött valószínűleg Assisi Szent Ferenc, a szegények szentje, és a XVI. századi jezsuita misszionárius, az Ázsiában térítő Xavéri Szent Ferenc iránti tisztelet állhat. Jó választás volt, »a karriervágytól, hatalmi játszmáktól,kúriabeli csoportoktól legtávolabb álló személy lett a pápa« írja az olasz La Stampa, miközben a szintén itáliai Il Messaggero szerint »a forradalmi konzervatív pápa most rendet tesz Vatikánban.«
»Ne engedjünk a pesszimizmusnak.« Ezzel a mondattal kezdte gondolatait Bergoglio bíboros, miközben testvériség, a szeretet és a bizalom útjáról beszélt első megszólalásában. Azokat az értékeket emelve ki, amelynek a hiánya annyira sújtja napjainkban a Földgolyó összes társadalmát, hiszen a vadkapitalizmus évek óta tartó rombolása kikezdte az egész világon a nemzetek, a társadalmak összetartó erejét, egymással való szolidaritását. Ezért újra kell építeni a katolikus emberek között a hidat, mert pontifex maximusként ez az Ő legnagyobb feladata. Az új pápa, aki egyben Róma püspöke is, első nyilvános imáját az ott megjelent híveivel elődjéért XVI. Benedekért mondta, hogy »az Úr megáldja, és a Madonna oltalmazza őt.«
Foglalkozni kell azonban avval a ténnyel is, sokan Erdő Péter bíborost tartották befutónak. Véleményem szerint itt látszik meg igazán a pápaválasztó bíborosoknak a Szentlélek által sugallt Atya akarata, mert Magyarország jelenlegi – megannyi suttogás szerint szabadkőműves – prímásának személyisége teljesen alkalmatlan erre a feladatra. Erdő Péter nyilvánvalóan karrierista jellemén túl számtalan egyéb rossz tulajdonsággal rendelkezik. » Több forrásunk is beszélt arról, hogy a távolságtartása mellett olykor az is megnehezíti a párbeszédet vele, hogy meggyőzhetetlen vitapartnernek tartják, aki a vitáknál gyakran kikel magából. "Ha valaki olyannal ül le, akit egyenlő partnernek érez, akkor lojális, kedves, de ha a hierarchiában nála alacsonyabb szinten lévővel kezd el vitatkozni, akkor teljesen meg tudja semmisíteni az embert, ha elkezd kiabálni" - mondta egyik ismerője. Talán tíz évvel ezelőtt volt egy konferencia, amikor minősíthetetlen hangnemben reagált a hozzászólásokra. Amikor magához ragadta a szót, mindenkit rendre utasított, nagyjából az volt az üzenete, hogy nehogy már ilyen kis hülyék hozzászóljanak." - mondta róla egy kritikus pap.« (9) A magát haladónak definiáló, de egyébként makacs, gyakran merev és hűvös Erdő egyébként így bánik a híveivel is,a Budapest-Esztergomi Egyházmegyét püspökként gyakorlatilag magára hagyta állandó Rómában való kapcsolatépítő fartatása miatt. »Ellentmondást nem tűrő személyiség, kicsit erőszakosnak ismerem. Eléggé hangulatember,« (10) a pénzügyekben zsugorian kicsinyes és meggondolatlan, épp ezért könnyedén ellehetetlenít katolikus közösségeket, intézményeket. Nagy baj az is hogy, gyakori távollétei miatt a napi, de hazai Egyházunk jövőjét- jelenét megalapozó ügyeket ráhagyta arra a Paskai László nyugalmazott prímás-érsekre, aki sohasem tisztázta magát a kádári önkényben betöltött, állítólagos kommunista és az Állami Egyházügyi Hivatal besúgójának vádjai alól. A jelenlegi és a volt érsek ráadásul rendszeresen megfeledkezik mit üzent nékünk Krisztus: » Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.«(11) Eközben a Jézusi mellett bőven van pozitív magyar katolikus főpapi példa Erdő Péter érsek számára. A 83 éves Mindszenty József bíboros, Esztergom érseke és Magyarország hercegprímása utolsó körlevelében ezt írta: » Amióta 1971. szeptember 28-án el kellett hagynom nekem is hazámat, azóta kisebb-nagyobb megszakítással járom a világot és keresem az egész földgolyón szétszóródott magyarokat – Torontótól a Fokföldig, San Franciscótól Új-Zélandig. Most eljutottam Dél-Amerikába is. Miért teszem ezt 83 súlyos esztendővel a vállamon? Azért, mert erre kényszerít a világon legárvább népem szolgálata, amit elvállaltam akkor, amikor boldogemlékű XII. Pius pápa 1945. szeptember 16-án, hazánk legújabb történelmének talán legnehezebb esztendejében, kinevezett esztergomi érseknek és ezzel Magyarország hercegprímásának is. Mi a célja ezeknek a látogatásoknak? Az, menekült magyar testvéreim, hogy a számkivetés immáron 30. esztendejében hitet és reményt öntsek a lelkekbe, ha már csüggetegek. Hitet, hogy nem volt hiábavaló eddigi küzdelmetek, ha hívek maradtok a számkivetésben is apáitok és őseitek szent örökségéhez, amit Szent István király hagyott reánk végrendeletében. És ez a végrendelet így szól: hűség az Úr Istenhez, Krisztushoz, a Nagyasszonyhoz, Egyházatokhoz és magyar hazátokhoz. Szerettem volna mindnyájatokat felkeresni, de a szétszóródottságban lehetetlen mindenkit elérnem. Ezért írom ezt a körlevelet, hogy írott szavam elérje a kisebb magyar csoportokat, sőt az összes magyar családokat is. Arra kérlek, arra figyelmeztetlek benneteket írásban, amire kérem élőszóval azokat, akikhez személyesen el tudok jutni: Ha el is szakított nemzetünk életfájáról és messze világrészekbe sodort ez a legnagyobb történelmi vihar, ne váljunk örökre elhalt rügyei, elszáradt leveleivé ennek az annyira megtépázott magyar életfának. « (12)
Láthatjuk tehát, hogy az 1975. május 6-án meghalt Mindszenty József minden körülmények között szolgálta népét és magyar Egyházát. Mindszenty, utódjaival ellentétben –» holtában is beszél hozzánk.« A szavainál és írásainál is hangosabban, érthetőbben, magyart és idegent egyaránt magával ragadóbban –, életének ránk hagyott példájával. Ugo Poletti bíboros, VI. Pál pápa római vikáriusa a következőket mondta: »Mindszenty bíboros személyisége a hazaszeretet, a szabadság védelmének és a hit hősies megvallásának a példája és mindez szimbólum lett a számunkra. „Mindszenty bíborosra mindenkor úgy fognak emlékezni, mint jellegzetes és jelentős személyiségre, egy olyan kor alakjára, amely az egyház, Európa és a világ életében szellemi és erkölcsi forradalom korszaka. Mindszenty a hűség, a bátorság, a becsületesség és a következetesség példája marad…; Defunctus adhoc loquitur. – Holtában is beszél hozzánk.« (13)
A rendszeresen templomba járók tapasztalhatják, hogy a magyar katolicizmus megrendülésének egyik oka a hívők felé gyakorta áradó közöny, a karizmatikus megújulás szószólóinak menetrendszerű túlbuzgalma, szemforgató erőszakossága, a Püspöki Kar és a lelkipásztorok egy részének lelki üressége, nemtörődömsége, tehetetlensége. Ez a jelenség nem választható el egyrészt a kommunizmus évtizedeinek szisztematikus rombolásától és az úgynevezett békepapi tevékenységtől, másrészt a II. Vatikáni Zsinat óta a pápai adminisztráció hit és világbéli kérdésekben rendszeresen tapasztalható gyengeségeitől, baklövéseitől, a Katolikus Egyházban és a Vatikánban dúló valós és műbotrányoktól, az úgynevezett haladó papság bomlasztásaitól. A konzervatív katolicizmus és az állj-t kiáltó lelkipásztorok(14) háttérbe szorításával párhuzamosan megnőtt hazánkban a katolikus hittől való elszakadás és ezzel párhuzamosan a szélsőséges, üzleti alapon működő szekták térnyerése. Ennek megállítására meg kell vallani hitünket. Aki a mostani húsvétban részesült az ünnep Krisztusi misztériumában, az megérthette a Szentlélek üzenetét, végigélhette a kereszten való kínhalállal a Jézusi nagylelkűséget és önfeláldozását az emberiségért. Magyarország patrónusának, a Szűzanyának segítségére támaszkodva erre a nagylelkűségre kell törekednünk családtagjainkkal, embertársainkkal a hétköznapokban, bízva az Úr kegyelmében, Ferenc pápánkban, bízva a nemzet magára találásában, a haza feltámadásában.
1. Fricz Tamás: Választás két Magyarország között, Magyar Nemzet 2013. Március 12.
2. Lásd: Levél az olvasónak, 2011. március, 2012. január.
3. Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása teljes képtelenség - mondta Martonyi János a román Digi24 hírtelevízióban. http://www.origo.hu/nagyvilag/
4. Martonyi Jánosnak: Hazaárulásra a Fidesz nem kapott felhatalmazást! www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=62199
5. http://erdely.ma/publicisztika.php?id=134534&cim=trianontol_oszodig_avagy_a_pestises_hullak_bedobalasa_erdelybe_audio
6. http://jobbegyenes.blog.hu/2012/08/17/koszegi_zoltan_teljesen_komolyan_gondolom_trianon_reviziojat
7. Bazsó Dombi Attila: Szűz Mária kegyelmi uralma II. http://www.szozat.org/showpage2456.htm
8. A teljes cikk a részletes elemzéssel a 2013. áprilisi Szózat Eszmék és tények rovatban olvasható.
9. http://www.origo.hu/itthon/20130313-erdo-peter-biboros-portreja.html
10. Lásd Origo.
11. Jn 13,15
12. Mindszenty József: Hirdettem az Igét 300. oldal, Mindszenty Alapítvány, Vaduz, 1982.
13. Hirdettem az Igét 52. oldal.
14. Levél az olvasónak, 2010. július, http://www.szozat.org/showpage1522.htm
