Levél az olvasóhoz - 2020. 2. hó

 

A Fidesz önkormányzati választáskor elszenvedett kudarca után – némileg érthetően – hihetetlen mértékben megszaporodtak az ellenzéki sajtótermékekben a provokációk a kormányoldal ellen, amely az újévben is folytatódott. Totális letámadást indítottak, furcsa, régóta tudott vagy sejtett eseményeket friss hírként tálaltak, és örömmel csaptak le minden botrányt sejtető, a közérdeklődésre számító Fideszes ügyre. A HVG, az Index és más liberális sajtóorgánumok kárörvendő cikkek tucatjával tálalták, hogy Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere  sírva mondta egy évente visszatérő holokauszt megemlékezésen a Városmajorban, hogy  „A nagyapám 1944 decemberében elhagyta a családját, a nyilasokhoz csapódott, és ebben a három városmajori zsidó tömeggyilkosságban meghatározó, aktív szerepet vitt.” 

   Álljunk meg itt egy szóra. Az tiszteletreméltó, ha valaki keresztény emberként empatikus, elérzékenyül egy adott pillanatban, mert részvétet érez az áldozatok iránt. Kérdés inkább az, hogy mennyire voltak őszinték ezek a reakciók, vagy csak egy, a Fideszből egyre inkább kilógó megélhetési, pártja politikai bukására számító politikus taktikázása volt a megbánás könnyei. Mert ebben a helyzetben ott Pokorninak azt is mérlegelni kellet volna tapasztalt politikusként, hogy az egyébként szinte folyamatos liberális, neokommunista-zöld ellenzék „fasiszta-antiszemita” vád áradata mellet milyen kommunikációs kárt okoz ebben a helyzetben a sajátjainak, a kormánypártnak. Ráadásul Pokorni Zoltánnak nem ez volt az első gyanús, opportunista megmozdulása ilyen nyilvános önmarcangolás showja ország-világ előtt. Sokan már elfelejtették, hogy 2002-ben ugyanígy sírva nyilatkozott arról, a Népszabadság cikke nyomán beszélt édesapjával, aki elmondta, hogy Pákozdi János néven 1956-ban valóban őt szervezte be az akkori állambiztonság. A Fidesz volt elnökének édesapja ügynöki tevékenységét egészen 1989-ig folytatta.  Így joggal feltételezhetnénk azt is, hogy Pokorni Zoltán egy szélhámos, „az alma nem esik messze a fájától”, nyilas nagyapa- kommunista besúgó apa utódjától, egykor a liberális PDSZ elnök fiútól mi várható… És mint várható volt, a politikai magas labdát azonnal leütötte a Mazsihisz elnöke Heisler András, aki szokása szerint úgy nyilatkozott a történtekről, hogy a II. világháborús magyar nyilas quislingek felelősségét – kollektív bűnbánatot követelve – áttolta az egész mai magyar társadalomra. Ez a követelés nem új keletű, és céljai is változatlan, kettős mércét alkalmazva. Miközben a magyarság ellen az utóbbi száz évben zsidó származásúak által elkövetett bűncselekményeket igyekeznek árnyalni, azzal érvelve, hogy az apák bűnei ne sújthassák ma is élő fiaikat… A Mazsihisz elnöke az egyik rádióban azzal kezdte: „a zsidó vallásban az emlékezés nagyon fontos mozzanat”, kétezer éve emlékeznek a jeruzsálemi szentély lerombolására, most emlékeztek a hanukai gyertyák kapcsán a makkabeus felkelésre, és így tovább, függetlenül attól, hogy ki liberális, ki konzervatív, „az emlékezést nem lehet alárendelni a napi politikának”. Heisler azt is hangsúlyozta, hogy egyre fontosabbá válik az emlékezés, mert egy-két évtized és nem lesznek köztünk a túlélők, az igazi tanúk. Tehát különösen nagy jelentősége lesz, hogy hitelesen emlékezzünk és beszéljünk a múltról: „Vajon tényleg azt az embert kell hiteltelennek nevezni, aki a kitörés napja előtt belemondja a kamerákba, hogy a német megszállás nem mentség, maximum magyarázkodás. Magyarok voltak az áldozatok, és a gyilkosok túlnyomó része szintén magyar volt,” állította Heisler?  Ugyanakkor, amikor Romsics Ignác jobboldali történész egyik publikációjában leírtakra [„A munkásmozgalmi vezetők és a baloldali intellektuelek társadalmi összetételéből adódott, hogy a zsidó származású népbiztosok és népbiztoshelyettesek aránya elérte a 60, sőt valószínűsíthetően a 70-75 százalékot”.] Gyáni Gábor a „Posztmodern kánon” című könyvének az írás kritikai értelmezésében nem az állítást vonja kétségbe, hanem azt, hogy Romsics nem teszi nyílttá, hogy saját, a tényközlést kontextusba helyező értelmezése miben tér el a hagyományként rögzült értelmezéstől. Majd sorra veszi, hogy az adott tényközléshez eddig milyen olvasatok tapadtak, s oda jut, hogy a magyar tudástárban a mondathoz kizárólag antiszemita értékelési sémák tartoznak. Gyáni lényegében azt állítja, hogy Romsics Ignác történészprofesszor antiszemita! Vagy amikor Pethő Iván és Bauer Zsolt SZDSZ-es politikusokról kiderült, hogy az apjuk az ÁVH tevékeny vallatótisztjei voltak, sok keresztény magyart agyonvertek, rögtön „kódolt zsidózásként” értékelték a fentiek izraelita gyökereire való hivatkozással, hozzátéve megint: „az apák bűne nem szállhat a fiaikra”. Csakhogy, ha csak az utolsó tíz évet vesszük alapul, miközben még verbálisan sem támadták őket zsidó voltuk miatt, Heisler és mások hányszor emlegették fel a kollektív magyar nemzet bűnösségét, a tényeket figyelmen kívül hagyva. A Pokorni ügyhöz kapcsolva Heisler kijelentette: „A fájdalmak kibeszélése a Soát követő gyászmunka egyik legfontosabb tanulsága... A nemzetek közötti megbékélés alapja egymás fájdalmainak elismerése, ami nem annak relativizálását jelenti. Ezért soha nem szabad elfeledkeznünk a bűnökről és a bűnre uszítókról, hisz' nincs mód megbocsátanunk a meggyilkoltak helyett; S nem, soha nem fogjuk a gyilkosokat és áldozataikat együtt siratni! … Az áldozat mindig áldozat, a bűnös pedig bűnös marad, a kettő között nincs átjárás, e határok soha nem elmoshatóak.” Mit szólna ahhoz Heisler, ha a keresztény magyarság ugyanezen érvek alapján [a zsidó nép ölte meg Jézus Krisztust, Ilja Ehlenburg, aki tömeges nemi erőszakra buzdította a Magyarországot megszálló szovjet katonákat, vagy Szamuely, Kun Béla, Rákosi Mátyás, Lukács, Pethő Iván szülei, a körmös Bauer, Acél György vagy a Jeruzsálemben született Haraszti Miklós, ugyancsak egykori szadeszes politikus, akinek szülei állítólag az izraeli kommunista párt születésénél bábáskodtak…] hivatkozva kimondanák, hogy áldozataik rokonai jogosnak érzik a kollektív zsidógyűlöletet. Mit szólna ahhoz, hogy a zsidó kommunisták miatt áldozataik keresztény leszármazottjai többször is kollektív kárpótlást követelnének a Mazsihisztől és a többi zsidó felekezetről.

   Heisler, a Heislerek tipikus alakok, azok, akikről Szabó Dezső többször írt pamfletjeiben vagy vezércikkeiben a Virradat című újságban [De mi az antiszemitizmus lényege? Miért vagyunk antiszemiták? Miért az antiszemitizmus? Antiszemita vagyok, mert néhány zsidót utálok?]. Hazánkban nincs tömeges antiszemitizmus, példa rá Radnóti, Rejtő Jenő, Füst Milán, Sík Sándor, Szerb Antal [akit az „antiszemita” Prohászka Ottokár keresztelt meg] személye, akik magyarnak tekintett, olvasott és népszerű irodalmi alkotók. Az antiszemitizmust maguk az egyes, önmagukat a zsidók képviselőinek szerepében tetszelgők gerjesztik. Én úgy látom, hogy a magyarországi zsidóság messziről olyan mint egy távoli, gyönyörű és tiszta forrásból táplálkozó tó, amikor azonban közelébe mész, megölnek a víz felszíne alól felböfögő mérges gázok, azok a zsidók és filoszemiták, akik a fenti heisleri érvekkel operálnak, elsősorban saját anyagi érdekükben. Olyanok ők, mint egy Kr. e. héber kaballisztikus  iratban,  a Zoharban olvasható Rabbi:  „A felesége meghal. Halála után az első éjszaka megmosakodott. A tanítványai így szóltak hozzá: Mester, azt tanítottad, hogy aki gyászol, annak mosakodni tilos! A rabbi azt felelte: Nem vagyok olyan mint a többi ember, én szenvedek…” A magyarországi zsidóságnak ideje lenne észbe kapni, hogy csak az utóbbi tíz évben mit profitáltak a nagy magyar közösből, észbe kapnia és cselekednie. Végre észrevenni, Deáknak és többi liberális nemesnek, a sokszor elnéző magyarságnak köszönhetően több mint száz éve, Európában, egyedülálló módon gyarapodhatnak és élhetnek. Azt azonban ne várják el, nem várhatják el a többségi nemzettől, hogy az igazságról hallgassanak, hogy megtűrt palesztinként éljenek a több mint ezer éves Kárpát hazában.

Cságoly Péterfia Béla

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf