Levél az olvasóhoz - 2010. 8. hó
„A szűk kapun menjetek be!
Szűk a kapu és keskeny az út,
amely az életre vezet-
kevesen vannak, akik megtalálják”.
(Máté 7, 13-14)
Hűséges olvasóinknak biztosan feltűnt, hogy címlapunkra örökös főszerkesztőként Bajcsy-Zsilinszky Endre neve került az újraalapító Rakovszky József író és költő neve helyére. Ennek kettős oka van. Egyrészt: szerkesztőségünk csak most szembesült azzal a ténnyel, hogy a Szózat folyóiratot eredetileg 1919-ben alapította Ulain Ferenc ügyvéd, szélsőjobboldali politikus, aki egyben a lap első főszerkesztője is volt. Őt követte a főszerkesztői székben Bajcsy-Zsilinszky Endre; miután Bajcsy-Zsilinszky Gömbös Gyulának, a lap szellemi vezérének eszmeiségétől eltávolodott, a Szózat felelős szerkesztője Farkas Zoltán, főmunkatársa Kádár Lehel lett. A szellemi vezér azonban továbbra is Gömbös maradt. A lapot, amely 1926. márciusában szűnt meg, Rakovszky József* 1990-ben újraindította, bár kétséges, hogy tudott volna az eredeti újságról. Másrészt azonban van egy sokkal nyomósabb okunk is a változtatásra: Rakovszky József özvegyének felvetettük, hogy szándékaink szerint alapítvány formájában kezelnénk az író-költő szellemi hagyatékát, amelynek része lenne a Szózat folyóirat is. Az alapítvány célja az lett volna, hogy Rakovszky József életművét megmentsük a jövő számára, illetve népszerűsítsük irodalmi munkásságát. Ezt azonban az özvegy ismeretlen okból nem akarta. Amikor egy közeli barátjával beszéltem erről telefonon, akkor megkaptam a magamét: mi, mármint a lap szerkesztői, csak használjuk a Rakovszky nevet. Ezért szerkesztőtársaimmal közös egyetértésben mostantól annak a Bajcsy-Zsilinszky Endrének a nevével fémjelezzük havilapunkat, akinek életútját kizárólag a magyar nemzeti értékek védelme vezérelt – bár tudni kell, hogy ezt a rögökkel és kacskaringókkal teli ösvényt a liberálisok, a kommunisták, de még jobboldali politikusok is próbálták utólag szájuk íze szerint átírni..
A Szózat folyóirat szerkesztési alapelvei változatlanok maradnak. Továbbra is bemutatjuk a kommunizmusban agyonhallgatott, félremagyarázott, ismert és ismeretlen írókat és költőket a Kárpát-hazából és az emigrációból, akárcsak az elmúlt húsz évben ilyen vagy olyan okokból mellőzötteket. Havilapunk a jobboldali, keresztény-keresztyén magyarság irodalmi és társadalomkritikai műveinek népszerűsítője, közlésüket csak a művek eszmei, irodalmi értéke határozza meg. Az erkölcsi mérce MEGFELELŐ SZINTJÉRŐL ELSŐSORBAN LELKÉSZ MUNKATÁRSAINK GONDOSKODNAK. Társadalomkritikai rovatunk, a Bolyongások, valamint a főszerkesztői üzenet mentes a napi politikától, de nem tartózkodunk a helytelen jelenségek, gyakorlatok, rossz beidegződések bírálatától. Ezért nem tűrjük a képmutatást, a tekintélyelvűséget és az álliberális indíttatású törvényi korlátokat, egyedül csak lelkiismeretünknek és Istennek tartozunk elszámolással, ugyanakkor vállaljuk a véleménykülönbségekből adódó vitákat.
Szerkesztőségünk tagjainak véleménye sem mindig egységes, ezért közösen vállalt ars poétikánk szerint együtt valljuk Reményik Sándorral: „A gondolat szabad.” Így természetesen nyíltan hangot adunk az EU mindenhatósága iránti fenntartásainknak, a történelmi egyházakat kívülről vagy belülről rombolók nyilvános bírálatának, illetve annak, hogy hazánk felemelkedése nem képzelhető el egy közmegegyezésen alapuló trianoni revíziót és egy új, keresztény-keresztyén alapokon nyugvó nemzeti-szociális piacgazdaságot felépítő politikai rendszer nélkül. Lapunk célja az, hogy továbbítsuk olvasóinknak azt az érzést, amelyet Sajó Sándor így fogalmazott meg: „Magyarnak lenni büszke gyönyörűség.”
Lásd: Magyar Irodalmi Lexikon 1927, az itt felsorolt szereplők életrajza a portré rovatban olvasható.
*A sors különös iróniája, hogy amikor 1920. március 1-én Ostenburg Gyula fegyveres különítményesek élén megszállta az Országház teret, Rakovszky István akkori házelnök /a későbbi újraalapító Rakovszky József író távoli rokona/ tiltakozott a nemzetgyűlés megsértése miatt, Ulain Ferenc azonban a tisztek védelmére kelt a Szózat folyóirat hasábjain.
Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő
