Levél az olvasóhoz - 2012.11. hó

Néha úgy tör rám pogány módra
Ez a kicsi magyar világ,
Hogy szinte én is elkiáltom
A régi Jézus=Máriát,
A harci Jézus=Máriát;

/Ady Endre: Egy harci Jézus=Mária/

A világhálón immár harmadik éve megjelenő Szózat havilap születésnapi számában számos költeménnyel és írással tiszteleg a sokak által máig meg nem értett Ady Endre előtt. Hogy milyen ember volt Ady Endre, hogy milyen rejtélyekről tudott? Bizony arra nehéz egyetlen mondatban válaszolni, » költészetében a titok megfejtetlen maradt.«(1) De nemcsak az irodalmat általában nem kedvelők kérdezik értetlenkedve: mi emeli Őt a legjobb magyar költők csúcsára, önpusztító énje támogatta vagy pedig egy titokzatos plusz erő segítségével lát táltosként a jövőbe?
 Ki volt hát Ady Endre? »Belelátott a test és a lélek mélységeibe, az emberlét és a világ titkaiba. Nemcsak a rációval, hanem teljes egzisztenciájával. Titok volt maga is, valami pogány isten papja, aki beletévedt a kereszténységbe, s többé nem tudott szabadulni az igazságától. Saját maga elpusztítása árán is a Mindenség legyőzősére tört. Talán ez az évezredes kötöttsége, ős Kaján, s a démonok ereje tartotta vissza az utolsó szó kimondásától: Krisztus kezébe adatott minden hatalom, Ő visszajön, s valóban megőszült tengerré teszi a Mindenséget, megvalósítja az Isten országát. Ez a végső igazság most aktuálisabb, mint valaha. Az elmúlt évezredekben talán csak teoretikus probléma volt, ma az egyetlen valóságos. Változó történelmi korok után a végső kérdéseknek, a megőszült tenger megvalósulásának az idejét éljük. Az emberiség léte még soha nem volt ilyen bizonytalan. Az Ady életművével is ostromolt transzcendens csúcsok rászakadni készülnek a háborús völgyre. Képírók mocsara helyett, a kultúrában formált emberi élet helyett, jön a megőszült tenger, a létében mássá lett Mindenség. Félreérthetetlenül a vég kezdetének az idejét éljük. Erről szól Ady költészete, csak a végső szót nem mondta ki.« (2) A második világháború előtt az iskolákban tiltották, egyes hivatalos kultúrkormányzati körök nagyképűen csak egy »részeges vérbajosnak« jellemzik. A szovjet- kommunista megszállással párhuzamosan pedig az istenes Ady egyszerűen kitöröltetett a magyar költészet palettájáról, ráadásul a kor katolikus- magyar irodalmárai verseit tisztázatlanul, gyakran ellenségesen kezeli.(3)
Ady verseiben kérlelhetetlenül festi le a súlyos társadalmi igazságtalanságokkal nyomorított nemzet mindennapjait, mintegy előre megjósolva az 1867-ben elvetett trianoni békediktátum poklát, az 1945-ös összeomlást, 1956-ot és az 1990-es rendszerváltás totális csődjét. Vér és arany című remekművével máig üzen a Világhatalomnak, hogy szolidaritást vállal a napjainkban ismét virágába szökkenő kapitalizmus által megnyomorítottakkal, a tönkretett nincstelen milliókkal, a hazát kényszerből elhagyó kivándorolókkal. Költészetének mindent átható erejéhez csak a magyar líra olyan legjobbjai nőttek fel, mint Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi, Babits, Reményik, Mécs László, Sajó Sándor, Sík Sándor, Dsida, Illyés, Döbrentei Kornél. Bármely hihetetlen, de a jövőbelátó lázadó, a sokszor kétségbeesett filozófus Ady Endre igazságára szervesen épült Szabó Dezső kérlelhetetlenül kimondott igazsága,(4) és a Bajcsy Zsilinszky Endre, Németh László nevével fémjelzett, a mai napig még nyomaiban sem kipróbált, keresztény- szociális, nemzeti radikális »Harmadik út« is,(5) amely egyetlen reális lehetőség a magyar nemzet szabad fennmaradásának. Adyt sokan Istentagadónak tartják még ma is, miközben »minden gondolatának alján Istennel élt és halt«(6) »Van a transzcendensnek való érintkezésünknek egy nem emberi módja is: a lázadás helyett a Krisztusba való kapaszkodás. Hinni, hogy a Mindenséget legyőző, mássá formáló Krisztus a Megváltó, az Isten Fia. Csak a benne való hitben lehet transzcendálni. Megőszült tengerré válik a föld, s a rajta zajló emberi élet is, ha majd egyszer visszajön Krisztus. Ez az utolsó szó az ember és a világ, az emberlét és a transzcendencia minden vonatkozásában. Kimondta Ady ezt a szót? Soha egészen tisztán, világosan csak a tragédiáról beszélt; Lírája az ember által elérhető lét és valóság művészi teljessége. Innen már csak egy lépés van hátra: kilépni az Istenországába. Ez már nem történelmi út, túl van az emberi lehetőségeken, de ez a megőszült tenger megvalósulásának az egyetlen módja. Krisztus királysága nem e-világból való, de végül ebben valósul majd meg. Ki kell mondani az utolsó szót: a történelmi út végén, Istenországa kapujában állunk. – Mielőtt azonban Krisztus visszajön, megvalósul az ördög birodalma. Az Ady által megénekelt irracionális hatalmak kezében játékszerré válik az ember.
Lázadó élete csődjében, túl a magyarságon, Ady Krisztusra utalt, legalább is a bibliára, a történelem fölötti útra. «(7) Az általa tisztán ki nem mondott utolsó szóra így mutatott rá:

Óh, én bibliám, mégis maradj titok
S ha nézik a megőszült tengert,
Mondd, hogy egyszer,
Egyszer tán mégis valami jönni fog.

Egyszer talán majd nyílik az Úr ege,
Egyszer tán átszeli a tengert
Villám-csíkban
Az Isten sújtott s kedvelt szörnyetege.

»Ady a magyar irodalom csúcsa. Lírájában szólalt meg legtisztábban az örök magyar és az örök ember. Költészete világirodalmi szemmel is óriási mű, szörnyeteg alkotás. Kimondja benne a teljes embert és a teljes világot. S nekünk mégis túl kell rajta menni. Az utolsó nagy lépést is meg kell tennünk, amit ő nem tett meg, félt tőle, vagy nem volt hozzá ereje. Meg kell tennünk nála nélkül, sőt ellenére. Ő már nem változtathat életművén, nekünk azonban kell a saját életünkön…«(8)

Tisztelt Olvasóink! A Szózat non-profit folyóirat, a drótvilágon keresztül, híd akar lenni a magyar kultúra, a magyar irodalom és a nemzet fiai között itthon, a Kárpát-hazában, és a nagyvilágban. Ezért létrehozói tisztelettel kérik Önöket, hogy havilapunk minőségének javítása érdekében küldjék meg javaslataikat, véleményüket a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. drótpostacímre. A levélírók között összesen 15db ajándékkötetet sorsol ki a szerkesztőség Gaál Áron, Pósa Lajos és Rakovszky József műveiből.

1.       Vatai László: Az Isten szörnyetege, Occidental Press, Washington DC 1977./USA/ 388.old.
2.       Uo.389.old.
3.       Sándor István: Ady és Prohászka. http://www.szozat.org/showpage1147.htm
4.       Szabó Dezső: Tiborc könyörög. http://www.szozat.org/archivum/szozat_2010_04.pdf
5.       Németh László: Nemzeti radikalizmus. http://www.szozat.org/showpage1319.htm, Cságoly Péterfia Béla: Antiszemiták vagy nemzeti radikálisok. http://www.szozat.org/archivum/szozat_2010_10.pdf
6.       Szabó Lőrinc: Az istenes Ady. Szózat.2012. november.
7.       Vatai László: Az Isten szörnyetege, 388-389-390. old.
8.       Uo.390. old.

Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő