Levél az olvasóhoz - 2014. 1. hó

  Elveted a tettet, kinő belőle a magatartás.
 Elveted a magatartást, kinő belőle a jellem.
Elveted a jellemet, kinő belőle a sors.

 

/Hamvas Béla/

 


Mi magyarok, a honfoglalás óta, mindig testvéreket kerestünk. »Ami a magyar életet leginkább jellemzi, az az, hogy elsősorban a lélek uralja, annyira, hogy az álom fölébe kerekedik a valóságnak. « (1) Ezért ha tehettük, kinyújtottuk kezünket Európa felé, nyitottak voltunk minden újra. Még a gyengébbtől is elfogadtuk, ha okosat mondott. Nálunk nem a hatalom jelentette az igazságot, inkább az igazság a hatalmat.

 

*
       
Mégis egyedül vagyunk, ezért mostanság minden összecsapásban csak veszíthetünk. Nem voltunk sohasem gyávák, ezért nem lehetünk napjainkban sem megalkuvók, ugyanakkor minden csepp magyar vér, minden elvesztegetett magyar erő, elszívott elme pótolhatatlan veszteség. Épp ezért lettünk európai nagyságú gondolatok termői. Több mint egy évezred során egész Európa végigkísérte a sorsunk, s ha kellett, ezért akár a vérünk árán felelősséget éreztünk és vállaltunk. Ha nagyvonalúak voltunk, akkor mindig legalább is Közép-Európában gondolkoztunk. De volt, hogy egész Európában, volt, hogy az egész emberiségben, s gyakran egyedül voltunk emberek az embertelenségben... 

 

*

 

Bethlen majd Széchenyi egy kis európai népszövetséget tervelt ki, Petőfi a világszabadság költője lett. Trianon után az első próféták, Szabó Dezső, Németh László, Féja és Bajcsy-Zsilinszky Endre az új Közép-Európát építették volna. Horthy, ellenállva a vörös és a barna veszedelemnek, befogadta Európából a világháború infernója elől ide menekülőket, akik 1944-ig, megszállásunkig, pokolba jutásunkig biztonságban voltak. Majd 56-ban az ifjú forradalmárok is megújult Európáról álmodoztak. Nagystílű nép vagyunk, legalább ezer év égzengés tapasztalatával, és mégis Európa, és a Kárpát-hazába befogadott nemzetek – a művelt nyugat alig titkolt uszításával –  máig visszalökik a kinyújtott kezet…
       
  *

 

Illyés Gyula azt írja, hogy egy európai jövevény vezényszó-nyelvnek hall bennünket. Nyelvünket nem igen tudják, nem is igen akarják megtanulni. A magyarnak viszont megy az idegen nyelv. A hadifogságban volt olyan nincstelen zsellér, aki három nyelvet tanult meg. Egy nyelvnek sincs olyan Shakespeare, Dante, Villon, Heine fordítása, mint nekünk…
Minden írónk nyelv- és stílus-forradalmár, és sehol nem beszélnek úgy a költők nyelvén, mint a magyarok. Szabó Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Féja Géza, bárki nyúlt a magyar kérdés felé, az lelkében a »nyelvében él a nemzet« volt. Mint valamilyen formában a képzőművészek, mint a Kolozsvári Testvérek, Kassai Jakab és Mihály, vagy a XVI. századi M. S. mester, Ajtósi Dürer, zenészeket, mint Liszt Ferenc, próbáltak-próbálnak lopni tőlünk. Az utódnépek Hunyadi, Zrínyi, Rákóczi és Petőfi igényét csak mosollyal lehetett fogadni.
     
   *
      
  Az irodalmunk csodálatosan szűrő, kiválasztó magyar-mérleggé lett, aki literatúránk magyar hagyományaiba tudott kapaszkodni, magyarul tudott gondolkodni és írni, annak már késő utána nyúlni. Így sorolhatjuk Gárdonyit és Tömörkényt a legmagyarabb lírikusok társaságába, és nincs felmenő és rokon, aki egy magyar írót visszavihetne ősei népe közé. Még Európa sem vihette el innen a magyar írót. Miközben legnagyobbjaink vágytak legerősebben Nyugatra és épp ők maradtak leginkább itthon, és akik elűzettek, mint Márai vagy Wass Albert, mindig hazavágytak. Sokig nem volt magyar író, akinek minden gondolatában nem a magyar kérdés fájt volna. Aki magyar tudott lenni, sohasem szakadt ki Európából, de aki csak európai vagy kozmopolita akart lenni, nem találhatta meg még Európát sem…
      
   *
       
  A magyar lélek a csapások után elsősorban irodalmunkban talál magára, a magyar élet akárhányszor a magyar lírából, a magyar bibliográfiából támadt fel, tudták-tudjuk Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg. Mohács után a reformáció irodalma, a szatmári béke után a magyar barokk és romantika, negyvenkilenc után a magyar klasszicizmus, Trianon után az erdélyi irodalom, idehaza pedig a falujáró ifjú szerző-nemzedék, majd a népi írók és az elszakított- emigrációs kevesek a megújult lélek új életereje.

 

*
       
 Felidézhetném Vörösmarty Mihály sorait a Szózatból, aki azt írta, ha nem jön el az a »jobb kor mely után buzgó imádság epedez száz ezrek ajakán; « akkor»Vagy jőni fog, ha jőni kell,a nagyszerű halál, hol a temetkezés fölött  egy ország vérben áll.« Vörösmarty meg volt győződve arról, hogy a »Nagyszerű halálról« csak akkor beszélhetünk, hogy ha a nemzet képes felnőni a magyar szellem törekvéseinek csúcsára, a morális cselekvés maradéktalan értékéhez. Nem az életben maradás a legfontosabb, hanem a lovagias viselkedés, ragaszkodás az elvekhez, az erkölcsi érzék megtartása minden helyzetben…

 

*
      
 Most felteszem a kérdést: mi a magyar küldetés? Illyés Gyula meglátása, nem is fontos, hogy minden népnek küldetése legyen. Éljünk magunknak- magunkért, ez a mi missziónk. De Németh László azt mondja: »Kis nép ekkora területen szétszóródva vagy halál, vagy küldetés.«  A mi feladatunk újra rátalálni a Magyarok Nagyasszonya segítségével Jézusra, visszatérni az Istenhez. Ez a Duna-medence magyar evangéliuma s ezt kell tudtára adni a sorsban közös kisnépeknek a Kárpát-hazában. Ezt a Hiszekegyet senki sem hozhatja el a Kárpát-medencébe, csak a magyarság. Merjünk ismét nagyok lenni, legyünk újra büszkék magyarságunkra. Miénk az élő népek között az egyik legrégebbi történelem és a legteljesebb kultúra, mely egyformán merített a nyugati latin, és a keleti bizánci kultúrából, miközben őseink révén legalább ennyit adtunk mi is Európának.
Ezért ideje végre felnőni végre a feladathoz, minden magyarnak a magyar szellemet, a magyar kultúrát, a magyar evangéliumot, a magyar feltámadást hordozó küldötté kell válnia.
       
 *
    
   Folyjon ez esztendő kívánt békességben,
 Kívánom, boldogul múljon, menjen végben
Maradjon meg édes hazánk csendességben
Mindenekre áldás szálljon nagy bőségben (2)

 


1. Aurélien  Sauvageot: Magyarország felfedezése  /Souvenirs de ma vie hongroise 1937/
2. Boldogasszony hava, kalendáriumi versezet

 


Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő  

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf