Deák Mór: Két ősz
Két őszből így lehet tavasz,
ne nézd,
hogy az ablak alatt
száraz levelek gyűlnek.
Húzd be a függönyöket,
én vagyok én!,
gyere, szeresd
a vén vagányt, a tűznek
a csendes hamu alatt
még lángjai parázslanak,
hagyd őket égig futni.
Ebben a fényben lássalak,
ahogy Te bennem önmagad,
s ki tudjunk tavaszodni.