Sógor Zsuzsa: Az ismeretlen parton
az ismeretlen partra érkezőt
az elhagyott földről fújó szél kíséri
jövőjének múltja a jelen
építi színekből
kövekből
sóhajtó füvekből
fényben szikrázó
esőtlen napokból
alkonyok árnyékaiból
az éjszakák sötétjéből
mikor jár a távoli kertben
ébredésekből mikor
az elhagyott föld sóhajt utána
onnan jönnek felhők
az ismeretlen partra
honnan jött ő is
az eső ismeretlen
és ismerős is
az álmatlan éjszakák
hangjai kiismerhetetlenek
pattognak valahol
a falban az erek
a kapuk nincsenek nyitva itt
ismeretlen kutyák járják útjaik
ha éjjel elalszik
ki régen az ismeretlen parton él
az ébrenlét előtti lebegésben
mindig mindig otthon van még