Ványai Fehér József: Elválik, elvásik

„Örökkön örökké nem lesz
Soha”, a múlt idő maga-
Magát vájja ki a földből,
S mit feldob, sötét anyag.

És amíg az ember belé-
Hull a semmi sűrűjébe,
Elválik és elvásik, mi
Sors, élet, halál – e három.

Az alsó és felső világ,
Lent titok, fent bizonyosság,
Nem lesz soha örök körön,
Ami elvásik – elválik.