Bogdán Mária: Balaton-zárszó

… sínek között bujkál a tavaszi álom
led tévék színes képével játszik versenyt
parfümös ujjaival a szél úgy lebbent
hogy kigombolja  kabátom mindenáron

Attilára gondolok ki lepedőt hajt
majd nézi hogy úszik tovább a dinnyehéj
szerelemre vár de nem tudni mit remél
a felkelő hold is csak mint lebegő sajt

elfolyik elolvad verseinek íze
hiába ordítom vele hol vagy mama
ugatom fel az égre hogy gyere haza
készül a vacsora jövök este tízre

de nem hallhatod meg mert te már porból vagy
és ravatalodon a fekete zászló
Duna vagy Tisza és Balaton a zárszó
emlékek könnyének virágaiból hagy

egy aprócska szirmot azt ejt tenyerembe
versbe írlak míg a vonat lassan halad
és nézem amint lehúzódnak a halak
hogy arcodat megláthassam elmerengve…

Szedres, 2016. március 23.