Szőllősi Zoltán: Ahol új nincsen
Van fenti s van lenti ég
Felejtésem bennük mértem
Ezért voltam lenni még
Tükrömbe jaj sokszor néztem
Fél pofával jár a Hold
Hiányzó fele lent a táj
Nem jár vissza aki holt
Élő már hozzám nem talál
Fáról a csönd alma hull
Fa sincs: nagy volt lélegzetem
Tetőn amíg legurul
Szívem és a földet lesem
Édes minden babona
Félelmemben nincsen titok
Jelenemből nincs hova
Múltam és jövőm rég tudott
Fél pofával jár a Hold
Törött fent a Göncöl rúdja
Hány néma száj – itt dalolt
Homokkal már beomolva
Nem élni majd meghalni
Kellett ide visszajönnöm
Ahol új nincsen s talmi
Osztoznom gyöngyön göröngyön